Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben (Miskolc, 1994)

Iparos-, kereskedő- és polgárházak

köze. Amikor a múlt század végén a Borsodi Hírlapnak itt volt a kiadó hivatala, az egyértel­mű tájékoztatás kedvéért Wesselényi Géza lap­kiadó úgy hirdette nyomdáját, mely szerint „Megtalálható vagyok a Pestváros szálloda mellett". A Rosemberg ház ötaxisú, kétemeletes la­kóépület. 1991-ben (valószínűleg az eredeti álla­potnak megfelelően ) a földszinti zónában elhe­lyezkedő étterem félköríves záródású, egysze­rűen profilált keretelésű magas ablakait és a személyforgalmat szolgáló bejárati kaput foglal­ta magába. A kapu a jobb szélső axisban helyez­kedik el, tagolatlan falmezőbe vágva, keretelés nélkül. Fölötte lemezekből álló szemöldök­párkány, melyet félköríves, lunettaszerű motí­vum koronáz. Ennek mezője középen profilált, kerettel ellátott, kör alakú nyílással áttört. A középtengelyre szervezett homlokzat első eme­letén egy hosszú, - több mint három axist átfogó - elnyújtott fekvő hasáb alakú erkély húzódik. Kialakítása igen szerény, könyöklőpárkánya a középső tengelyben kissé előreugrik, a második és negyedik axisnak megfelelően pedig a mell­védbe félkörívvel bemetszett negatív foltban négyzet profilú pálcákból komponált egyszerű erkélyrács helyezkedik el. Az első emeleti zóna ablakai lekerekített élű nyílásokként jelennek meg. A közbülső fal­szakaszokat pámaszerűen tompított élű víz­szintes sávok tagolják, melyekre az ablakok vállvonalainak magasságában virágos, erősen átírt omamentikájú végigfutó szalagdísz kerül.A szalagdísz egyes motívumai ismétlődnek az íves záródások élein is. A plasztikus módon fogal­mazott homlokzat egyik fő motívuma a középső tengelyben enyhén hullámzó tömegben meg­jelenő, az első emeleten zárt - három ablakot magába foglaló - a másodikon pedig erre ültetett nyitott erkély. A homlokzat plasztikus módon való kialakítására való törekvés mutatkozik meg a második emeleti zóna ablakmellvédjének szé­lességében végigfutó, az ablakok alatt kidom­borodó hullámzó falsávjában. Ebbe a falsávba esik a már fönt jelzett nyitott erkély mellvédje is. A mellvédet két lemez közé sorakoztatott fél­henger idomok díszítik. E zónában az ablakok záródása tudor íves, a két-két szélső axisban lévők keskenyebben, az erkélyre szolgáló kijárati nyílás laposabb ívvel záruló, terebélyesebb ará­nyú. A nyílásokat záródásukban és oldalaik felső kétharmad részében keleties, folyamatos - fona- tos ornamentika díszíti. Az oldalsó ablakpárokat vállmagasságban palmettára emlékeztető sze­cessziós vakolatsávok kötik össze. Az összekötő sávok alatt a falszakaszokat háromszögekből induló keskeny homyolás tagolja. A koroná­zópárkány a középtengely vonalában ívesen tört vonalú oromzattá magasodik. A koronázópár­kány alatt keskeny, fűzérszerű vakolatdísz húzódik. Az erkélynyílás két oldalán és annak tengelyében fonatos vakolatdíszítmények lát­hatók. A kapubejáratot felülvilágító ablakkal lát­ták el egykor. A szárnyak nyílásaiban késősze­cessziós vasrács betétek vannak, amelyek leve­les, hajlított, szögletes indákból komponáltak. A kapualj teknő formájú, szögletes fedéssel, a váll- vonal alatt és fölött geometrikus díszítőmotívu­mokkal tagolt. Az épület tömegelrendezésében sokban emlékeztet az átalakítás előtti, Széchenyi u. 6. számú házra. Felújítása után sok olyan apró szépség tárulna elénk, amelyet eltakar, vagy elszűrkített az eltelt nyolc évtized. 283

Next

/
Oldalképek
Tartalom