Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben (Miskolc, 1994)

Iparos-, kereskedő- és polgárházak

Wesselényi nyomdája a „Pest városa" mellett (Széchenyi István u. 22.)

Miskolc szellemi élete és az itt élő polgárok igénye a 19. század elején fejlődött arra a színvonalra, hogy könyvnyomdát állíthassanak fel. Az első nyomdát a Nagyváradról idetelepedett Szigethy Mihály szervezte meg. Egy féltve őrzött, s 1812-ben készült színlapról olvasva tudjuk, hogy „a könyv-nyomtató Nagys. Herke József úr házánál" működött. Ez volt a kezdet, s rövidesen egyre-másra alakultak a nyomdák. Volt idő, amikor 11 nyomda működött a városban. Termékeik igényesek, sokszínűek voltak, s ha megismerjük őket, állíthatjuk, hogy reális társadalmi igényt elégítettek ki.

A korabeli cím- és névtárak tanulsága szerint az 1910-es években hat nyomda működött a város főutcáján. Lassan innen kiszorulnak, s az első világháború utáni években fokozatosan települnek át a Lichteinstein, vagyis a mai Ady Endre utcába. Nevezhetnénk ezt a környéket a város nyomdanegyedének, hiszen az akkori 13 nyomda több, mint fele itt működött. A nyomdákat üzemeltető személyek vagy társaságok gyakran cserélődtek, gyakorta egy-egy éjszaka dőlt el adás-vételük.

Szelényi és társa, valamint az őket megelőző Wesselényi és társa által üzemeltetett nyomda a színházzal csaknem szembeni telek udvari épületében működött. A Szabadság című politikai, társadalmi, közgazdasági és tanügyi helyi érdekű lapot nyomták itt. Ez az 1892-1903 között megjelenő közlöny a Miskolci Függetlenségi és 48-as Párt lapja volt. 1918-ban szűnt meg a nyomda vállalat amikoris az itteni vállalkozás

Az épület „leegyszerűsített" homlokzata, 1993

beolvadt a Klein, Ludvig nyomdába, s Klein, Ludvig és Szelényi név alatt áttette székhelyét a Hunyadi utca 2. szám alá.

280