Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben (Miskolc, 1994)

Az iskolák

Az intézmény felirata az épület homlokzatán

1923/24-ben már háromszáznál is több volt a beiratkozott hallgatók száma.

Az evangélikus egyházkerület és Miskolc város közösen vállalta az intézmény működtetésének költségeit. A nyolc tanszék közül három tanszék dotációját vállalta a polgármester. Az oktatási feladatokat 13 személy látta el, közülük kilencen voltak egyetemi magántanárok. Az akadémia dékáni székét 1923-tól Bruckner Győző (1877-1962) töltötte be, aki tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának is. Részben az ő, részben Zsedényi Béla és a jogakadémia emlékét idézi az épületen elhelyezett két emléktábla is. Egyiket 1986-ban a Városszépítő Egyesület, másikat három éve a Miskolci Öregjogászok Baráti Köre helyezte el.

A Jogakadémia tanárai és részben diákjai szerteágazó tudományos tevékenységükről a „Miskolci Ev. Jogakadémia Tudományos Értekezéseinek Tára" című sorozatban adtak számot. 1929-ben (sok kiemelkedően fontos alkotás mellett) itt látott napvilágot Zsedényi Béla (1894- 1955) „Miskolc szellemi élete és kultúrája" című monográfiája is.

A tudományos élet bizonysága volt a „Miskolci Jogászélet" című havonta megjelenő folyóirat, amely Putnoki Béla szerkesztésében 1925-től indult. Ez volt az ország egyetlen vidéki jog- és államtudományi folyóirata. Utolsó kiadványai 1944 áprilisában jelentek meg.

Az emléktáblák tanulsága szerint (is) 1919- 1944 között negyed évszázadon keresztül adott helyet az épület az akadémiának. Az intézmény levéltárban őrzött, s 1862-1949 közötti iratanyaga 1977-ben felkerült a fővárosba, az Evangélikus Országos Levéltárba. Az egykori legendás könyvtár egy-egy kötete közgyűjteményben éppúgy feltűnik, mint magánkönyvtárban.

198