Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben (Miskolc, 1994)

Város az alföld és hegyvidék találkozásánál

19. századi városkép-ábrázolások Az évszázadokkal ezelőtt készült város­képek, vagy veduták nemcsak esztétikai élményt nyújtanak, hanem a településtörténettel foglal­kozók számára fontos információkat szolgáltat­nak. A városfejlődés történetének feltárása, nyo- monkövetése szempontjából a térképek és a lát­képek egyaránt alapvető források. Érdekes, hogy míg számos magyar város 16-17. századi, Buda 15. századi ábrázolásai fennmaradtak, addig Miskolcnak ilyen régi emlékei nincsenek. Legko­rábbi látképünk a város 1800. évi megjelenését mutatja. Az 1800. évi látkép a bodnár és a szabó céh felszabadító levelén maradt meg. Ezeket (vala­mint ennek alapján, de később készült ábrázolá­sokat szép számmal) a Herman Ottó Múzeum céhtörténeti gyűjteménye őrzi. A 42x54 cm-es nagyságú nyomat két részből áll. „A felső, a vá­ros látképe, az alsó a szöveg. A képet s a szöve­get körös-körül egy virágdíszes alapú és szalag­gal körül fonott keret fogja be és középen vá­lasztja ketté. A keret felső jobb és baloldali része barokk stílusú motívumokkal ékes. Legfelül kö­zépen MISKOLTZ felirat, jobbra Borsod várme­gye, balra az ország címere (korona nélkül), az elválasztó keret közepén pedig a város régebbi címere (a hajdú, de bajusz nélkül) van barokk keretű térközökben elhelyezve." A képet Norkó János rajzolta, rézmetszője Prixner Gottfried volt, aki 1796-1803 között Pes­ten dolgozott, s ez a munkája is - vélhetően - ott készült. A kiadó Wéber Simon. A nyomat, mint a legkorábbi, városkép-ábrázoló dokumentumok, Pozsonyban készült. A kép Miskolcot északról, a Deszka temető környékéről ábrázolja. Az ilyen kép ritka, vala­hogy hozzátartozik Miskolchoz, hogy a várost főleg az Avasról széttekintve szemléljük, s a művész elődök (rajzolók, festők vagy fotográfu­sok) is hasonlóan igyekeztek ezt láttatni. Az áb­rázolásnál meghatározóak a templomok, ezen túl azonosítható néhány jeles épület, s az utcaso­rokon is eligazodhatunk. Jól kivehető például a minorita templom és rendház, a mai Földes Fe­renc Gimnázium elődépítménye. Feltűnik a hát­térben a Mindszenti templom, amely ekkor még torony nélküli. (Jó fél évszázad múlva, 1864-től nyerte el a mai formáját, külső megjelenését.) Az ortodox templom teljes ékességében áll, de a Kossuth utcai református templom még szintén toronynélküli. Az ábrázolás csaknem középpon­ti, figyelemfelkeltő eleme az avasi templom és harangtorony. A megye és városháza viszonylag pontos ábrázolású, s helyén találjuk az evangéli­kus templomot is kis tomyocskájával. A miskolci nyomdászok a 19. században ezt a munkát vették alapul. Nevezetesen Szigethy Mihály, majd Csöglei Tóth Lajos, de a század második felében Deutsch Dávid is. ő kisebb- nagyobb változtatásokat tett a képen: a barokk keret helyett szőlőfürtök jelennek meg, meg­változik az előtér, a városi palánksor előtt a hajdú helyett kaszás gazdát, taligás, vagy lovas embert látunk. 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom