Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben (Miskolc, 1994)
Egyházak
A mindszenti „Csupros kép" „Czélja volt az oszlop emelésének, hogy gyülhelyül szolgáljon a híveknek, hogy ott a kántor vezetése alatt szombat esténként ájta- tosságukat végezvén kérjék az egek urát, hogy Miskolcz város lakóit a pestis veszedelmétől a jövőre is óvja meg." 1738-tól tettek eleget a mindszenti és miskolci polgárok ennek az elvárásnak,.ugyanis a fogadalmi oszlopot ekkor emeltette Deák Ferenc mindszenti plébános. A szobor talapzatát egykor Nepomuki Szent János, Lőrinc és Sebestyén faragott kőszobrai díszítették. Az akkor volt latin feliratok egyikét pedig a plébánia, a másikat a Mindszent utca, a harmadikat pedig a MÁV Üzletvezetőség helyén állt „Bárányka"-fogadó felől lehetett olvasni. A fogadalmi oszlopot az „Immaculata"-t (Szeplőtelen fogantató) Szűz Máriát ábrázoló faragott kő koronázta. A korabeli leírások szerint a „nagy árvíz" évében, 1878-ban az egyik szobor fejét letörték. A plébános ezért mindhárom szobrot eltávolíttatta, s az emlék megmaradt részét resta- uráltatta. Schack Béla „Miskolczi emlékek" c. 1897-ben megjelent munkájában erről így emlékezett: „ . . . akkoriban a mindszenti templom dombon állott. Nem tudom, hogyan nivellálták későbben ... A plébánia előtt is meredek domb volt. Azon állott a csupros kép. A szoborcsopor- tozat még most is megvan, de úgy megrenoválták, hogy azt hiszem, nem maradt a régiből egy kődarabka sem. Azonkívül az egészet valami furfangos módon odébb csúsztatták, s hozzá még ezt a részt is megplanirozták." A „Csupros szentek tere" elnevezésről két magyarázatot ismerünk. A „pápista" verzió szerint a kegyeletsértést részeg csizmadiák követték el, míg a „kálvinista" magyarázat szerint göröm- bölyi tót gazdasszonyok aggatták csupraikat és tejesköcsögeiket a megcsonkított szoborra és a környező kerítésre. A szoborrá egyszerűsödött szoborcsoport helye többször is változott, így például 1924-ben „eltolták", majd 1961-ben jelenlegi helyére állították a megcsonkított fogadalmi oszlopot. Az archív fényképfelvétel jól mutatja, hogy az oszlopon álló főalak kiváló mesterségbeli tudásról tanúskodó barokk szobrászmunka volt. Alkotóját talán a templom főhomlokzatának fülkeszobrait készítő mesterben kereshetjük. Sajnos, a legutóbbi - bár kétségbe nem vonhatóan jószándékú - „helyreállítás" teljesen eltüntette az eredeti faragvány szép plasztikai részleteit, ikonográfiái jellemzőit. A talapzat megrongálódott - nagy történeti értékű - vésett feliratait nemhogy rögzítette volna, hanem szinte teljesen megsemmisítette. A „Csupros Mária" fénykorában városunk egyetlen barokk-kori, szabadon álló köztéri szobra, ill. szoborcsoportja volt. Az alkotás mostani formájában inkább csak a tér nevére is utaló történeti jelként minősíthető. A szobor esetleges újrafaragásával Miskolc barokk emlékanyaga gazdagodna. Elképzelhető új elhelyezésével városképünk hitelesebbé válna. 155
