Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben (Miskolc, 1994)

Egyházak

Az avasi harangtorony

Az avasi református templomtól nyugatra helyezkedik el a város egyik legszebb műemléke, a 16. századból fennmaradt harangtorony. Elődje a Szent Mihályról elnevezett, s temetkezési célokat is szolgáló kápolna volt, amely a török pusztítással és gyújtogatással egyidőben, a templommal együtt 1544-ben égett le. Helyén épült jelenlegi formájában az őrtorony, s ez az épület déli homlokzatán 1926-ban talált kőtábla feliratának tanulsága szerint 1557-ben történt. A tábla, mint egyetlen hiteles bizonyítéka a 436 évvel ezelőtti építkezésnek, napjainkban is látható.

A tűzvész során megsemmisült a templom tornya, s bár erre vonatkozó feljegyzések nem ismeretesek, nyilvánvalóan a templom harangja is. Ennek pótlására született az elpusztult kápolna helyén a hatszögletű gúlasisakkal ellátott harangtorony. Az egyházi jegyzőkönyvben egy 1652-es bejegyzés arra utal, hogy a tornyot újonnan zsindelyezték, majd 1668-ban a torony kőpilléreit renoválták. 1682-ben, - amikor újra zsindelyezm kellett - felkerült rá a bibliai gondolat kifejezője, a kakas is. A gerendázat felújításáról ezt követően csak 1770-ből van tudomásunk. A 18-19. század még szűkösebb az információkban, viszont a 20. század bőséges ismeretekkel szolgál. így 1924-ben a falak már annyira megromlott állapotban voltak, hogy halaszthatatlanná vált a komoly külső felújítás és a tető újrazsindelyeztetése is. A legnagyobb felújítási munkálatok 1969/1971 között folytak, s ezt követően 1972-ben történt a torony felszentelése.

A torony jellegzetessége, hogy a keleti oldalán két sarok, az északi és a nyugati oldalon pedig két sarok és egy közép támpillér helyezkedik el. A torony vastag, erődítményszerű kőfalát csak néhány szűk ablaknyílás töri át. A falazat fölött és a hatszögletű fazsindelyes sisak alatt helyezkedik el a mellvéddel körülvett faárkád. Ez a rész szolgált a város egyik tűzőrségéül, azaz tűzfigyelő helyéül.

Az 1920-as évek állapota

151