Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben (Miskolc, 1994)
Terek, szobrok, emberek
A10. és a 65. honvéd gyalogezred emlékműve A múlt század utolsó évtizedében Ádler Károly tervei alapján elkészült a város három nagy laktanyaegyüttese. A Baross Gábor utcán a tüzérek, a Zsolcai kapuban a „Rudolf"-ban a gyalogság, míg a Vásártér felé eső részen a huszárok, a későbbi „Ferenc József" laktanya lovassága kapott helyet. A laktanyákat a megye építtette abban a reményben, hogy ez jó befektetés és nagy üzlet lesz. Az 1914-1918 közötti világháború éveiben mindegyiknek megvolt a maga háborús feladata, de 1918 végétől a honvédség már egyik után sem fizette a használati (bérleti) díjat, így fenntartásuk óriási költséget emésztett fel. Az épületek kihasználása kisebb részt a városnak, főleg pedig a vármegyének így örökös gondot jelentett. Hasznosításuk egy évszázad elteltével nagyon sokféle, mint ahogyan az egyes épülettömbök állaga is különböző. Csupán abban nincsen változás, hogy a köztudat megőrizte - a használaton kívül is - a laktanyák egykori elnevezéseit. A laktanyák egymáshoz közeli elhelyezését az indokolta, hogy a császári és királyi közös hadsereg egységeit szállásolták el ezekben. A 15. hadosztályparancsnokság 30. gyalogdandár parancsnokságának részeként a Rudolf laktanyában székelt a 65. gyalogezred parancsnoksága, az ezred két zászlóalja 4-4 századdal, s géppuskás egységekkel. (A háború alatt a harmadik zászlóalj állomáshelye Munkács lett.) A tüzér laktanyában a 17. tábori ágyús-ezred és parancsnoksága, míg a huszár laktanyában a 15. huszárezred állomásozott. A háború után és a trianoni határokon belül a hadsereg szervezete megváltozott, de ezeknek az alakulatoknak a tisztjei és katonái az ezrednapok révén is rendszeres kapcsolatot tartottak fenn a jogutód alakulattal. 1921 januárjától a jogutód a 13. honvéd gyalogezred lett, s 1930-ban ennek adományozták a Görgey Artúr nevet. A 13. Görgey honvéd gyalogezrednek volt egy másik jogelőd „intézménye" is. Ez pedig a magyar királyi honvédség 78. honvéd gyalogdandár kötelékébe tartozó 10. honvéd gyalogezred volt. Ez volt Miskolc házi ezrede, s katonái a legendás tizeshonvédek. Laktanyájuk elkülönült a városban a közös hadsereg laktanyáitól. Székhelyük az a „József" laktanya volt, amely az átalakítások után 1993 őszétől a Herman Gimnáziumnak ad helyet. Ez az épület is a nagy laktanyaépítések idején, 1889-ben épült. Az első világháború éveiben negyvenezer katona indult innen a különböző hadszínterekre. Az ezred a környező megyékből sorozta be a katonákat. Egy zászlóalja Egerbe települt, így nem véletlen, hogy a háború utáni ezredzászlót is a délborsodi falvak adományozták és kövesdi matyók hímezték. Az ezred első szerelvényét 1914. augusztus 17-én indították Miskolcról, s az akkor kimentek 1916. augusztus 20-ig harcoltak az orosz fronton. 1916 augusztusa és 1918 márciusa között a csiki havasokban, a román fronton voltak. Az itteni Magyaros hegytömbjéhez kapcsolódik az ezred egyik legsikeresebb harci tevékenysége. József főherceg, aki az erdélyi front hadseregparancsnoka volt, ebből az alkalomból külön látogatással tisz124
