Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben (Miskolc, 1994)
Terek, szobrok, emberek
Deák Ferenc szobra és emléke Miskolcon „Félre minden irigységgel, adjuk neki az elsőséget!" Széchenyi István írta ezt az 1839/40. évi országgyűlés után, így ismerve el Deák Ferenc államférfiúi bölcsességét. Az „igazi nemes liberalizmus és a bölcs józanság" képviselőjét az 1867-es kiegyezés után a „haza bölcse"-ként tisztelték, s neve így maradt fenn a magyarság generációinak- tudatában. 1993-ban országos rendezvényen emlékeztek születésének 190. évfordulójára (Söjtör, Zala m. 1803. október 17.). Deák Ferencnek több, érdekes kötődése volt Miskolchoz is. 1845. május 1-jén járt először (és utoljára) városunkban. Útitársa Vörösmarty Mihály volt, fogadójuk pedig Szemere Bertalan. Kapcsolatuk a hasonló eszmék társulása is volt, s úgy tartották, „az alsóházban Deák után Szemere a kiválólag alkotó eleme a régi ellenzéknek". A korábbi, 1843/44. évi országgyűlésen megyénket Palóczy László és Szemere Bertalan képviselte. A költő és a politikusok innen indultak Erdélybe Wesselényi Miklós látogatására. Deák miskolci nagy elismerése a kiegyezésnek szólt. A krónikás szerint „1867. február elején híre jővén az alkotmányos minisztérium ki- neveztetésének, kivilágítás rögtönöztetett, s nyomdából alkalmi versek szórattak, a nemzeti casinóból Deák Ferencznek távirat küldetett . . A méltató, s üdvözlő nem is lehetett más, mint Lévay József. Néhány hónap múlva leleplezték egész alakos festményét a vármegyeháza dísztermében, s halála után (1876. január 28. Budapest) ez szolgált kegyeleti és koszorúzási helyül mindaddig, amíg ma is látható köztéri szobra el nem készült. Deák Ferenc emlékét halála után néhány évvel utcanévadással igyekezett a város megörökíteni. Az egykori Nagyboldogasszony, mai Déryné utca több, mint fél évszázadon keresztül volt Deák Ferencről elnevezve. Ezen az utcán a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola századunk első felében szintén a haza bölcsére emlékeztetett. 1990/91-től Hejőcsabán őrzi új utcanév Deák Ferenc nevét. 1877-ben a fővárosban, a Lánchíd pesti hídfőjénél avatták fel az első Deák szobrot, Huszár Adolf alkotását. A miskolci egész alakos szobor érdekessége pedig az, hogy ez volt a város harmadik szobra, s Miskolc ilyen sorrendet állított: Kossuth Lajos, Szemere Bertalan, Deák Ferenc. 1925. október 18-án avatták az akkori kis Nép kertben Gárdos Aladár alkotását. Erre országos ünnepség keretében került sor, a díszelőadást Berzeviczy Albert, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke tartotta. Különlegessége az, hogy a főváros után, a magyar városok közül elsőként Miskolc adott helyet Deák-szobornak. Ez megtörténhetett volna korábban is, hiszen a szándék az volt, hogy a szoboravatóra 1913-ban, Deák születésének 110., halálának 65. évfordulóján kerüljön sor. A gondolattól a megvalósításig eltelt több, mint egy évtized számos várostörténeti érdekességet is őriz. 1912-ben hirdette meg a pályázatot a város, s még ebben az évben megtörtént az eredmény- hirdetés. Öt művet kellett elbírálni a háromtagú 100