Tóth Péter: Borsod vármegye közgyűlési és törvényszéki jegyzőkönyvei I. 1569-1578 - Borsodi Levéltári Füzetek 51. (Miskolc, 2008)

Jegyzőkönyvi töredékek 1569-1575

örökösi jogon bírt jószágairól [...] ezek a jószágok pedig János király örökösi jogon bírt jószágai voltak, s ahogyan a tanúbizonyságok is vallották, néhai Derencsenyi Miklós vásárolta meg azokat; tanúbi­zonyságot kér a vásárlás igazolására, mivel Keresztúr a sógorasszo­nyáé (?) volt és máskülönben is őfelségére szállott, mivel fegyver által szerezte vissza a lázadóktól. Karácsondy a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel vála­szul előadja, hogy hogy a pervisszaűzés nem volt kikényszerített, ha­nem törvényesen történt az alispán által törvényesen meghozott íté­letnek megfelelően. Ami a többi kifogást illeti: a Zólyomban tartott országgyűlés által hozott törvényben benne van, hogy vissza kell adni azokat a jószágokat, amelyek birtokosait nyilvánvalóan tudja a vár­megye: a vármegye tehát annál is inkább eljárhatott. Egyébként nem most kellett volna az ítélet ellen fellépni, hanem a végrehajtás idején, mivel az alispán és az egyik szolgabíró elegendő lett volna, hogy előttük megtörténjék a végrehajtás elleni fellépés. János király jószágait valóban ő birtokolta, de visszadta azokat Derencsenyi Miklósnak és a jószágok így nem János királynak, hanem Derencsenyi Miklósnak a kezéből foglaltattak el. Keresztúr kapcsán elegendőképpen bebizo­nyosodott, hogy csakis a jószágok visszaadása után lehet pert indítani, s hogy ez nem volt fegyverek által visszaszerzett birtok. Őfelsége egyébként esküjének megfelelően köteles megvédeni és oltalmazni az alattvalóit. Sennyei kifogást emel a tanúbizonyságok ellen is, mondván, hogy Vámos és Keresztúr lakosai, mint őfelsége jobbágyai nem tanúskod­hattak volna. Kéri tehát leszállatni a pert István király törvénye alap­ján. Karácsondy azt válaszolja, hogy [...] nem őfelsége saját [...] ezért a tanúbizonyságok elegendőek voltak és vallomást is tehettek. A kifogá­sok tehát hiábavalóak és ezért várja az ítéletet. A törvényszék a következő ítéletet hozta Gálházy érdekében: egye­dül tegyen esküt [...] nem jogtalanság, s hogy János király még életé­ben eladta a jószágokat a tanúbizonyságok szerint, és Derencsenyi Ta­más visszaszerezte [...] és ismét hatalmasul [...] a jószágok használata elegendőképpen bizonyítást nyert, ezért ugyanaz [az ítélet, mint ko-

Next

/
Oldalképek
Tartalom