Tóth Péter: Borsod vármegye közgyűlési és törvényszéki jegyzőkönyvei I. 1569-1578 - Borsodi Levéltári Füzetek 51. (Miskolc, 2008)

Jegyzőkönyvi töredékek 1569-1575

Az alperes fél kijelenti, hogy semmit nem hagyott a maga kezénél, a teljes birtokrészt átadta [...] Erre a felperes az feleletet adja, hogy nem a sajátját, hanem [...] Mind a két fél bizonyításra kéri fel Holczmant és Szászfayt. 1518. (T. 181-182.) Bakos a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Mihály Antoine, mint alperes érdekében a felperes Alacskay Bálint ellen kéri pontosan megmondani a foglalás esztendejét. A felperes erre azt válaszolja, hogy a foglalás az 1556. esztendőben, Lukács napja (október 18-a) táján történt. Erre az alperes előadja, hogy mielőtt tovább lépnének és a tanúvallomások ellen kezdenének beszélni, az alperes nem tartozik választ adni, mégpedig azért nem, mert a Hármaskönyv II. részének a 26. címében világosan le van írva, hogy az elfoglalt jószágok vagy birtokrészek miatt indított perekben pontosan fel kell sorolni és a bíró előtt számba kell venni, hogy mit követel a felperes, mert ha ezt elmulasztja, akkor a pert le kell szállatni. Senyey a felperes fél érdekében azt mondja, hogy minden részletezve van és újra részletezi: hogy az 1556. esztendőben, Lukács napja táján Mihály Antal háborúba készülvén, hatalmasul rátört Alacskára, azon birtokrész termését elvitette, magát a birtokrészt pedig elfoglalta. A jószág egyébiránt Alacskay Péteré volt és az ő halála után az özvegye mint dotalista birtokolta: az ő halála után a felperesre kellett volna szállnia, de nem tudta birtokba venni, mivel el volt foglalva. Kéri tehát annak visszaadását az eddigi jövedelmével és a foglalás miatti büntetéssel együtt. Az alperes a követkőket válaszolja: Mihály Antal Alacskay Péter leányát, Orsolyát vette feleségül, ő gondozta felesége anyját is, aki nála halt meg, az ő részét birtokolta. Alacskay Péter leánya Nagy Bálint házastársa volt, ez a Nagy Bálint nem engedte, hogy birtokolja a saját jószágát: azért folglalta el tehát, mert erőszakot lehet erőszakkal távol tartani. A per egyébként is patvarkodás, mert a felperes testvére, Nagy Pál indított pert ezen birtokrész miatt, amely pert aztán az ország bírósága ítélettel leszállatott. Ezért az alperes a Hármaskönyv II. részének 70. címe alapján kéri a patvarkodás büntetésének a kiszabását, mivel a pert jogorvoslat és uralkodói kegyelem nélkül indították; kéri továbbá az alperes felmentését a felperes keresete alól. Bemutatja továb-