Tóth Péter: Borsod vármegye közgyűlési és törvényszéki jegyzőkönyvei I. 1569-1578 - Borsodi Levéltári Füzetek 51. (Miskolc, 2008)
Jegyzőkönyvi töredékek 1569-1575
1445. (T. 169.) [....] Koncz Benedek kérelmére idézi a grófné asszonyt a keresztesi bíró, Káli Gáspár által, azért, hogy állítsa törvény elé a Keresztesen lakó Káli Györgyöt. 134 1446. (T. 169-170.) Bakos a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Bárius András alispán érdekében előadja Reghy Balázs és Hegymegi Gáspár ellen, hogy Szent Erzsébet ünnepe táján a nevezett alperesek nem tudni, mitől indíttatván, Nyomát földjén a felperes Nagy Imre nevű jobbágyának a fiát, Nagy Gergelyt megkergették. Az alperesek esküje alá bocsátja a dolgot. Mileticz a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel az alperesek érdekében azt válaszolja, hogy amikor a nevezett alperesek hazatértek, egy gyereket láttak menni az úton, s megkérdezték tőle, hová megy, mire azt felelte, hogy ő a felperes jobbágya; az alperes fél nem kergette, nem kergettette és nem is akadályozta a gyermeket. Hegymegi ugyanezt állítja és azt mondja, hogy kész megesküdni és hogy a kereset patvarkodás. A felperes fél elfogadja az esküt és tagadja, hogy patvarkodás lenne a keresete. 1447. (T. 170.) Hatvány és Rinóth jelentik, hogy visszakövetelték Szőke Jánost Csecsről, Krisztina asszonytól, Bogácsy Ambrus házastársától ennek ugyancsak Csecsen lakó jobbágya, Kerek István által; a nevezett asszony azt a választ adta, hogy visszaadja a törvény szerint a jobbágyot és szék előtt szombaton fog ítélkezni. 1448. (T. 170.) Csohány Ományi Borbála, Ományi Boldizsár és Ományi Erzsébet érdekében felkéri Berencsy szolgabírót és Kereszthest tanúbizonyságok kiszedésére a Bárius urak ellen a törvénycikkel bizonyításának a dolgában. 1449. (T. 170.) Karácsondy a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Basó Farkas és Basó Mihály, mint felperesek érdekében Kupay Péter, mint alperes ellen a következőket adja elő: az 1574. esztendőben, Szent Jakab ünnepe (július 25-e) táján a nevezett alperes nem tudni, mitől indíttatván, maga mellé véve egyik szervitorát, a Senye és Boldva közötti közös határon lévő, Baromfölde nevű, legelőnek használt
