Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Gömör vármegye 1771 - Borsodi Levéltári Füzetek 48. (Miskolc, 2010)
A kérdőpontok
KÁNÓ I. Urbáriumunk nincsen, nem is volt. II. Contractusunk hasonlóképen nem lévén, mostani szokásban lévő kötö- lességünk ember emlékezetétül fogva vagyon. III. Báró Vécsey földesúr részérül: Jobbágyi kötölességünk minden külön kenyeresnek áll négy gyalog munkásbul és adózásunk tizenöt rénes forintokbul. Több uraság részekrül: Földes urainkhoz kötölességünk áll uraság majorságai körül elöladan- dó munkábul, más adózástul mentek vagyunk. IV. Szántóföldeink három nyomásra vadnak, mind őszi, úgy tavaszi vetést jól megtermik. Réteinknek valamely része kétszer kaszálható, marhahizlalásra alkalmatos szénát termenek. Legelő mezejek mind jármos, fejős, úgy nevendék marháknak is hasznos és alkalmatos. Helységünkben bent marhaitató vizünk forrásbul alkalmatos (van). Tűzre és épületre való faizásunk az uraságok engedelmekbül elégséges és alkalmatos úton hozathatnak. Makktermő erdő földes uraink engedelmekbül, az hol annak idejiben makk teremvén, makkoltattunk. Tized szokásban nincsen. Gyümölcsös, káposztás, zöldségtermő kerteink bent, helységünkben elégséges [van]. Tokajbul hozandó sóval kereskedhetünk szabadon. Hetivásáros helyek: Miskolcz, Rosnyó három mértföldnyire lévén, az hová alkalmatos úton mindeneket eladni vihettünk, úgy mindeneket is vehetünk. Miskolcra, Szentpéterre szőlőkapálásra járunk. Helységnek két ember kaszáló rétje vagyon. Viszontagságok: Réteink nagyobb része csak egyszer kaszálható. Malmunk sem határunkban, sem szomszédságunkban nincsen, őrleni egy posta mértföldnyire járunk. Kenderáztató vizünk elégséges határunkban nincsen. 97
