Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Gömör vármegye 1771 - Borsodi Levéltári Füzetek 48. (Miskolc, 2010)

A kérdőpontok

GESZTETE

I. Semmi urbariomok nincs.

II. Contractusok sincs s nem is volt.

III. Méltóságos báró Korda György ő excellentiája részirül egyéb adózást nem adnak, hanem minden egész helytül nyolcz polturájával váltyák fel a császármadarat. Mely szokásnak is kezdetire nem emlékeznek a’ lakosok.

Méltóságos báró Vécsey Sándor úr ő nagysága házhelyes jobbágyai minden fél házhelytül egy-egy gazda fizet hetes pénzt nyolcz garast esztendőnkint. Ezen szokás pedig ember emlékezetűül fogva mindég megvolt.

IV. A szántóföldjei, mellyek három nyomásra vágynak felosztva, mind búzát, mind gabonát megtermik.

Réttyei marhahizlalásra alkalmatosok vágynak, az gyakorta való árvizektől szabadosok és minden esztendőben kétszer kaszálhatok. Emporiuma Rimaszombat és Rosnyó városai, az hol az eladó jószágokat hasznosan szokták eladni, melynek egyike két, a másika pedig öt méllyföldnyire vagyon tőllök helyheztetve.

Itatóvizek vagyon elégedendő az helység határán végig folyó patak- bul.

Tűzre való fájok elégedendő vagyon.

Kenderáztató vizek vagyon.

Malom az helységben ugyan nints, de közel a’ szomszéd helységekben egynéhányak vágynak.

Káros állapotok:

A szántóföldjének fele részit a meredek és magas hegyek miatt tely- lyességgel nem lehet megzsírozni.

Legelő mezejek igen kevés vagyon, hanem a szomszéd helyeken szoktak mezőt kibérleni.

Épületre való fájok a magok határjokban nintsen.

Pénzkereső helyek is semmi sints.

V. Minden egész házhely után vagyon kilenczvenhat posonyi mérő alá való állandó szántóföldje és tíz ember kétszer kaszálló réttye. A szántóföldjének pedig harmad része jó termékeny, harmad része középszerű, ’s a harmad része sovány.

72