Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Gömör vármegye 1771 - Borsodi Levéltári Füzetek 48. (Miskolc, 2010)

A kérdőpontok

FELSŐHANGONY

I. Urbarioma nints.

II. Contractusa sints.

III. Közönségessen semmi adót nem adnak egyebet, hanem mind őszi, mind tavaszi életjeikbül földes uroknak dézmát fizetnek, kivé vén az Balog János úr jobbágyát, a’ ki is censusul tizenkét rénes forintokat ád, azonkívül szüreti és kaszállási gyalog szolgálatot tészen, mely szokás ember emlékezetéül fogva közöttök megvolt.

IV. Szántóföldeik három nyomásra vágynak kimérve, mellyek mind a’ tiszta ’s abajdócz búzát, mind pedig a’ rozst, zabot és tenkelt megtérülik.

Rétjeik többnyire kétszer kaszálhatok, de a’ marha tartásra némely-némely részei nemigen alkalmatosok.

Emporiuma ezen helységnek Rosnyó és Rimaszombat várossai, mellynek egyike öt, másika két mélyföldnyire vagyon helyheztetve, az hol mindeneket hasznossan vehetnek és adhatnak el.

Legelő mezejek mind a’ vonyó ’s fejős, mind penig az heverő marhá- joknak elégséges.

Itató vizek mind az helységben, mind pedig kívül az határban találtatnak.

Mind épületre, mind pedig tűzre való fájok vagyon.

Mikor az Isten erdejeket megáldja, az uraság engedelmébül pénzért makkolnak.

Közönséges rétjek öt ember vágó vagyon.

Kenderáztató motsolya nélkül nem szűkölködnek.

Malom helységekben találtatik.

Káros állapotja ezen helységnek:

Szántóföldjei minthogy igen magos hegyen vágynak, harmad részit igen nehezen zsírozhatják, ’s az zápor esső is sok károkat szokott okozni.

Rétjeinek harmad részi rossz ’s mételyes füvet terem.

V. Minthogy ezen helységben az házhelyek után való földjek nem egyaránt vágynak kimérve, a’ mint az individuális conscriptióbul kitetszik, ahhoz képest mennyi hold szántóföld lehessen egy egész házhely után, nem tudhatni. A’ mi pedig ezen határnak mivóltát illeti, harmad részi termékeny, harmad része tűrhető, harmad része pedig igen sovány.

66