Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Gömör vármegye 1771 - Borsodi Levéltári Füzetek 48. (Miskolc, 2010)

A kérdőpontok

VI. Mivel bizonyos rende szolgálatjoknak nem volt, azért hány napi munkát vitt egy-egy gazda végben, nem tudhatják, hanem amikor az úr dolgán voltak, mindég négy-négy marhával szolgáltak. Ezen okon az járás-kelésnek idejének az napi számhoz való bészámláltatása felől semmit nem tudnak mondani.

VII. Hetedet mindennémű termésekbül adnak, úgy őszi és tavaszi termésekből, zöldségekbül és káposztáikbul, de hogy ezen szokás más szomszéd helyekben is megvolna, nem tudják.

VIII. Egy puszta hely is nincsen.

IX. Rész szerént örökösök, rész szerént szabad menetelitek.

Dúsa, 1771. május 28. Tóbik György bíró, Bálint Mihály és Homolya János esküdtek. - A vármegye által kiküldött összeírok: kiscsoltói Ragályi Gedeon és jékelfalusi Jékelfalussy János szolgabíró.

Jelzete: MOL. C. 59. 3004. cs. 37. sz. 2-5. p.

EGYHÁZASBÁST

I. Urbáriuma nints.

II. Contractusa sints.

III. Ezen hellységnek lakossi adóul semmit sem fizetnek a’ földesuraknak, hanem mikor parantsolatot vesznek, jobbágyi kötelességeket ember emlkezetitül fogva viszik véghez.

IV. Szántóföldjeik három nyomásúak, mellyek mind a’ tiszta ’s abajdócz búzát, mind pedig a’ rozst, zabot, árpát és tenkelyt megtermik.

Réttyeik kétszer kaszálhatok és a’ marha hizlalásra alkalmatos füvet termenek.

Emporiuma Lossoncz és Rimaszombat várossai, mellyek mind két mélyföldnyire vannak hozzájok, az holott mindeneket vehetnek hasz- nossan és adhatnak el.

Itató vizek marhájoknak elégséges.

Az uraság engedelmébül még ekkoráig sem tűzre, sem épületre való fájókat pénzen nem vettek.

Mikor az Isten idejét adja a’ makknak, fizetésért az földesurak engedelmébül erdejeken makkolhatnak.

Király dézmájok nintsen, hanem egy gazda öt posonyi mérő földtül a’ dézmát készpénzül fizeti öt rénes forintokkal.

Három ember vágó közönséges réttyek vagyon.

60