Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Gömör vármegye 1771 - Borsodi Levéltári Füzetek 48. (Miskolc, 2010)
Bevezetés
Bevezetés A Magyarországon az 1767 és 1773 között lefolyt úrbérrendezés során keletkezett iratanyag különleges betekintést nyújt a jobbágyság életébe. Az urbáriumok és a hozzájuk csatolt tabellák, valamint a különféle összeírások (irt- ványoké, szőlőké) és becslések (a határok minősége a teleknagyság megállapítása céljából) pillanatfelvételt adnak az állapotokról, de segítségükkel a tagosításokig tartó időszak alapjai is megismerhetőek. Ráadásul az úgynevezett kilenc kérdőpontos vizsgálatra adott, elméletileg is nagyon hitelesnek tartható jobbágyvallomások történeti távlatba is helyezik a jobbágyság helyzetét. Külön értéket ad ezeknek a vallomásoknak az a kutatók által hangsúlyosan kiemelt tény, hogy azonos szempontok szerint és gyakorlatilag egy időben készültek, ennélfogva az ország különböző sorsú kisebb-nagyobb területei jól összehasonlíthatóak, s az ezek alapján szembe tűnő hasonlóságok vagy különbözőségek köztörténeti, társadalomtörténeti következtetésekre is alkalmat adnak. Ezeknek az értékeknek a felismerése eredményezte az investigatiók feltárásának és vármegyék szerinti kiadásának a megindulását. Elsőnek Weltmann Imre adott ki Pest megyei vizsgálatokat; gyűjtését legutóbb Novák László egészítette ki. A kiadások sora az ország északkeleti részével folytatódott: Takács Péter jelentette meg több kötetben a Szabolcs és Zemplén vármegyei investigatiókat, együtt Udvari Istvánnal, aki felismerve a ruszin és szlovák nyelven felvett vallások nyelvtörténeti értékét, az ilyenek külön kezelését is javasolta (és ennek megfelelően megjelentette például a Szepesség szlovák nyelvű vallásait). A nyelvek (és ezekből következően az eltérő textológiai, paleográfiai és szövegkiadási problémák) másutt is az investigatiók külön kezelését tanácsolták: így például Sopron vármegye jobbágyainak a vallásai is két kötetben jelentek meg, amelyek közül az egyik a magyar (és latin), a másik pedig Tirnitz József munkájának köszönhetően a német nyelven felvett vallásokat tartalmazza. A jelen munka közreadója (az egyik Sopron vármegyei kötet mellett) a történeti Borsod vármegye investigatióinak teljes anyagát jelentette meg. A sor a szintén nyugat-magyarországi Zala vármegyével folytatódott: Horváth Zita tárta fel és adta ki példamutató módon az e vármegye településein lakók vallásait. Végül Papp Klára, Bársony István és 5