Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Gömör vármegye 1771 - Borsodi Levéltári Füzetek 48. (Miskolc, 2010)

A kérdőpontok

IV. Ezen helységnek szántóföldgyei három nyomásra vannak felosztva, melyek az búzát, abajdóczt és rozst megtermik.

Az rétjek kétszer kaszálók.

Hetivássárok mintegy három-négy mértföldnyire esnek helységekhez, úgy mint Rosnyón, Jolsván, Rimaszombatban és Miskolczon, s alkalmatos úton járhatnak és ott mindent eladhatnak s vehetnek is.

Legeltető mezejek elegendő vagyon.

Itató vizek is vagyon.

Épületre s tűzre való fájok az földes uraság engedelmébül elegendő vagyon.

Makkjok amikor megterem, az uraság engedelmébül határj okban elegendő lehet.

Király tizedet nem adnak.

Gyümölts- és zöldségtermő kertjei valami kévés vagyon.

Sót Tokajbul hordhatnak, amellyel kereskedhetnek is.

Nagy s jó bort termő szőlőhegyek közel vannak, az hova is kapálni járhatnak.

Kenderáztató vizek is vagyon.

Malmok egy mértföldnyire vannak.

Ellenkező viszontagság:

Az záporesső gyakran kárt okoz az szántóföldekbe.

V. Ezen helységbeli lakosoknak nintsenek egyenlő hold szántóföldgyei, hanem egy-egy egész házhelyes gazdának vagyon annyi, hogy elvethet 30 posonyi mérőt, az rétjein penig sarjút is kaszálnak.

VI. Ezen helységbeliek, minthogy pénzül egy-egy házhelytül füzettek nemes egri káptalan részérül 18 rénes forintokat és 11 krajcárokat, Plerrich uram részérül penig 15 rénes forintokat, azért semmi egyéb szolgálatot nem tettek.

VII. Ezen helységben az heted dézma volna szokásban, mindazonáltal ők semmi termésbül nem adnak, minthogy az fönt írt censusokban inputáltatik. Hogy peniglen ezen nemes vármegyében más földes uraságnál az kilentzedbeli adózás szokásban légyen, hallották. Egyebet adózás fejében, nem adnak.

VIII. Ezen helységben puszta házhelly nintsen.

IX. Ezen helységnek lakosi örökös jobbágyok.

Baracza, 1771. június 5. Helység bírája Tóth István saját keze x vonása. Varga János keze x vonása. Szemes Samu keze keresztvonása. Koós István keze

29