Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Gömör vármegye 1771 - Borsodi Levéltári Füzetek 48. (Miskolc, 2010)

A kérdőpontok

Viszontagságok:

Mivel keskeny az határunk, marhalegeltetésünk mindenféle marhánknak elegendő nincsen.

V. Tizennégy hold szántóföldünk vagyon egy-egy egész házhellyes gazdának állandóul, mellyekben 30 kilát vetünk. A’ rétünkön sarnyút is lehet kaszálni.

VI. Hány napi munkát vitt egy-egy gazda eddig véghez, nem tudhattyuk, mivel nem számláltuk. Hanem mind kézzel, mind négy vonó marhával, tetszése szerint földes urunkat szolgáltuk.

VII. Amiolta itt lakunk, földes urunknak az őszi és tavaszi vetésekbül hetedet adtunk a’ szomszéd hellységekben is úgy adnak. Ezenkívül más adózás fejében sem készpénzül, sem pedig ajándékul semmit nem szoktunk adni.

VIII. Puszta helly hellységünkben nincsen.

IX. Örökös jobbágyok vagyunk.

Tiba, 1771. március 16. Bíró Nagy Pál x. Jobbágy Jósef x. Nagy György x. A vármegye által kiküldött összeírok: Uza Sándor, Ragályi József és Tihanyi

László.

Jelzete: MOL. C. 59. 3011. cs. 181. sz. 3-7. p.

TORNAIJA

I. Ezen helységnek urbáriuma nintsen, nem is hallották, hogy valaha lett volna.

II. Contractusok sintsen, amely mellett jobbágyi praestatiókat tennének.

III. Ezen jobbágyságnak kötelessége, amelyeknél az földes uraság marhái vannak, az földes uraságnak minden előladandó szükséges dolgait kötelességek volt esztendőnként véghez vinni, amelyeknél pedig uraság marhái kezeknél nem voltak, azok egyedül kézi munkát szoktak véghez vinni. Mikor és mi módon hozattatott bé ezen szokás, nem emlékeznek reá.

IV. Az szántófölgyek három nyomásra vannak felosztva, mellyek őszi és tavaszi vetést megtermik.

Az rétjek kétszer kaszálók, jó hasznos szénát teremnek.

Hetivássárok mintegy két-négy mértföldnyire esnek, úgymint Rosnyón, Jolsván, Rimaszombatban és Miskoltzon, az hová jó úton mehetni, mindent szokott áron eladhatnak s vehetnek is.

203