Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Gömör vármegye 1771 - Borsodi Levéltári Füzetek 48. (Miskolc, 2010)

A kérdőpontok

Sőreg, 1771. június 30. Mihályi Pál bíró, Karis János, Nagy Mátyás és Szó Imre hitesek és lakosok. - A vármegye részéről kiküldött összeírok: Los- sonczy László, kiscsoltói Ragályi Ábrahám és Nagy Pál alszolgabíró.

Jelzete: MOL. C. 59. 3011. cs. 162. sz. 3-5. p.

SUSA

I. Urbáriumok nintsen.

II. Contractusok sintsen.

III. Ezen hellységbéli lakosoknak földes uraságnak való adózása nintsen, hanem a’ jobbágyi kötelességet szokták véghez vinni, a’ midőn az földes uraság parantsol, melly szokás ember emlékezetűül fogvást fent volt közöttök.

IV. Szántóföldjeik három nyomásra vannak kimérve, és mind a’ tiszta és abajdócz búzát, rozst, árpát, zabot, tenkelt megtermik.

Réttyeik az gyakorta való árvizektől szabadok, néha-néha kétszer kaszálhatok.

Emporiuma ezen hellységnek Rosnyó és Rimaszombat várossai, mellyeknek egyike öt, másika két mélyföldnyire helyheztetve vannak, az hol mindeneket adhatnak és vehetnek hasznossan.

Legelő mezejek vonó, fejős és heverő marhájoknak elégséges vagyon kaszálás előtt is.

Itató vizek bent az faluj okban találtatik.

Épületre és tűzre való fájok az uraság engedelmébül mindekkoráig elégséges volt.

Makkoltatások, mikor az úr Isten erdejeket megáldja, az uraság engedelmébül füzetésekre vagyon.

Király dézsmát ezen hellységbeliek nem adnak.

Gyümöltsös, káposztás és szükséges zöldséget termő kertjek szükségekhez képest vagyon.

Kenderáztató vizek határj okban találtatik.

Malmok szomszéd hellységekben bővségessen találtatnak.

V. Ezen hellység minthogy egészlen curiábul álló, házhellyekre nintsen kimérve, azon okbul egy házhellyhez mennyi hóid szántóföld és rét lehessen, nem lehet megtudni, mivel az földes uraság is kinek többet, kinek kevesebbet szokott maga földjébül és réttyébül adni.

187