Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Gömör vármegye 1771 - Borsodi Levéltári Füzetek 48. (Miskolc, 2010)

A kérdőpontok

más valamelly földecskéket adott nékiek. A’ mi pedig ezen határnak mivoltát illeti, harmad része termékeny, harmad része alábbvaló, harmad része pedig magos hegyen lévén, igen sovány.

VI. A’ méltóságos gróf Toldalagi László úr részire való jobbágyok a’ második punctumban leírt contractus szerint szolgáltak. A’ más uraság jobbágyai pedig robotjoknak számára nem vigyáztak, hanem a mikor az uraság parantsolt, hol gyalog, hol négy vonyó marhával vitték véghez kötelességeket.

VII. Közönségessen mind őszi, mind tavaszi életjeikbül kilenczedet fizetnek, ezen szokás pedig más földes uraknál is e’ vármegyében megva- gyon. Azonkívül más adózás fejében császármadár hellyett négy garast, két tyúkot, egy ludat, egy kitla kendert, egy kila komlót vagy a’ hellyett nyólcz garast, tizenhat fő káposztát esztendőnként adnak.

VIII. Puszta hely ezen helységben nintsen.

IX. Mindnyájan örökös jobbágyok.

Serke, 1771. június 5. Tóth Mátyás bíró, Kisfaludi András, Szaniszló János, Kováts András, Molnár János esküdtek és lakosok. - A vármegye által kiküldött összeírok: Farkas János, Lossontzy László, kiscsoltói Ragályi Abrahám és Nagy Pál alszolgabíró.

Jelzete: MOL. C. 59. 3011. cs. 159. sz. 3-5. p.

SIMONYI

I. Urbarioma nints.

II. Contractusok sints.

III. Közönségessen semmit sem füzetnek az földes uraságnak, hanem valamikoron az uraság parantsol, mindenkoron szolgálnak, a’ melly is ember emlékezetitül fogva mindenkoron közöttök fel volt.

IV. Szántóföldjeik három nyomásra vagyon felosztva, mindenféle életet megteremhetők.

Réttyeik az marha hizlalásra alkalmatos füvet termenek és kétszer kaszálhatok.

Emporiuma, Rimaszombat városa egy mértföldnyire lévén tőllök hely- heztetve, az holott is mindeneket hasznossan eladhatnak.

Itató vizek elegendő vagyon.

Közönséges falu réttye hat ember kaszáló.

Kenderáztató vizek van.

184