Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Gömör vármegye 1771 - Borsodi Levéltári Füzetek 48. (Miskolc, 2010)
A kérdőpontok
ja alkalmatos s ott mindeneket hasznos áron eladhatnak s magok szükségekre vehetnek is. Itató vizek elegendő vagyon. Épületre s tűzre való fájok az uraság engedelmébül elegendő vagyon. Az föld terméssébül király dézmát nem adnak, sem nem füzetik. Gyümölts-, zöldségtermő kertjek szükségekhez képest vagyon. Sót Tokaj bul alkalmatos úton hordhatnak, amellyel kereskedhetnek. Nagy s jó bort termő szőlőhegyek közel vannak, az hová kapálni járhatnak. Az helységnek közönséges rétje öt ember kaszáló vagyon. Kenderáztató vizek vagyon. Malom helységekben vagyon. Ellenkező viszontagságok: Rétjek kevés vagyon. Elegendő legeltető mezejek nintsen. Makkoltató erdejek nintsen. Az árvíz néhánykor ki szokott réteikre önteni. V. Hány hold szántóföldgye vagyon egy egész házhelyes gazdának, mivel hogy egyaránt nintsenek kiszabva az házhelyek után, azért itt ki sem tétetődik, hanem azoknak bizonyos capacitássa az individuális tabel- lábul bőven ki fog tetszeni, ki mennyit vethet el. Az rétjein, amint ki vagyon téve, sarjút is kaszálhatnak. VI. Egy-egy egész házhelyes gazda hány napi munkát esztendőnként vitt véghez az földes uraságnak, felül immár ki vagyon téve. Az szántást, vetést nevezetessen mindég négy vonó marhával vitték véghez, az járás-kelésnek ideje penig nem számláltatott. VII. Az helységbeliek kilentzedbeli adózást az föld terméssébül az földes uraságnak nem tésznek, sem annak fejében az földes uraságnak semmit sem adnak, mivel hogy király tizedet nem fizetnek, azért az föld terméssébül hetedet adnak az földes uraságnak. Hogy penig ezen nemes vármegyében lévő más földes uraságnál az kilenczedbeli adózás szokásban légyen, úgy hallották. VIII. Ezen helységben puszta házhely nem találtatik. IX. Ezen helységnek lakosi örökös jobbágyok. 182
