Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Gömör vármegye 1771 - Borsodi Levéltári Füzetek 48. (Miskolc, 2010)

A kérdőpontok

VIII. Puszta hely nintsen. IX. A jobbágyok örökösök, a zsellérek szabad menetelűek. Radnót, 1771. június 7. Paál András x. Paál Mihály x. - A vármegye által ki­küldött összeírok: fáji Fáy József, kiscsoltói Ragályi Gedeon és jékelfalusi Jékelfalussy János szolgabíró. Jelzete: MOL. C. 59. 3010. cs. 134. sz. 2-5. p. RAGÁLY I. Urbáriumunk nintsen, nem is volt. II. Contractusunk köztünk földes urainkkal nem lévén, ember emlékezetit felülhaladó szokásbul viszük véghez kötelességünket. III. Semmi adózással nem voltunk földes urainknak sem a’ jobbágyok, sem a’ zsellérek. IV. Szántóföldeink három nyomásra szántódnak, mind őszi, úgy tavaszi gabona termésre alkalmatosak]. Réteink víz árjátul mentek lévén, marhahizlalásra alkalmatos és jó szénatermő, gyakran kétszer kaszálhatok. Helységünkhöz Rosnyó, Miskoltz jó hetivásáros helyek lévén két mélyföldnyire oda- s visszamenetelre alkalmatos útjuk, mindenek hasznosan eladódhatnak és vétetődhetnek. Legelő mezejek mind heverő, úgy haszonvévő marhájuknak szüksé­gekre jó s elégséges találtatik. Marhaitatáshoz szükséges forrásvizek jó és alkalmatos. Nem tsak tűzre, hanem épületre is uraság engedelmekbül makkoltatá- sunk elégséges. Király dézmát bizonyos számú szántóföldekbül szoktak adni, más ré­sze pedig földeinknek attul ment. Gyümöltsös, káposztás és zöldségtermő hasznos kerteink vágynak. Tokajbul hozandó sóval kereskedhetünk. Szentpéterre, Miskóltzra szőllő kapájára járhatunk, mintegy két mély­földnyire. Kenderáztatásra alkalmatos vizünk vagyon. Malmunk is helységünkben vágynak. V. Házhelyeink után nem lévén egyenlőképen szántóföldeink és réteink felosztva, kinek-kinek elvettetésének mivolta az individuális tabellábul világosságra jön. 168

Next

/
Oldalképek
Tartalom