Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Gömör vármegye 1771 - Borsodi Levéltári Füzetek 48. (Miskolc, 2010)
A kérdőpontok
LICE I. Urbáriuma ezen hellységnek nincsen s nem is volt. II. Ezen hellység ember emlékezetitül fogvást készpénzül fizetett maga földes urának, jelesül pedig mostani uroknak az 1760-dik esztendőtül contractus szerint sub A, 1767-dik esztendőtül fogva, ut sub B. újabb contractus mellett mai napiglan fizet és adózik esztendőként 750 rénes forintokat. Amellett 300 kereszt búzát arat, tizenhét kívéjével számlálván, nemkülönben 15 kaszást, valamikor parancsoltatik, két hétre kiállít a helység. III. A most említett contractus szerint tészen adózásokat és szolgálatokat. IV. A szántóföldéi három nyomásra vannak felosztva, a’ tiszta és abajdócz búzát, úgy a rozst is megtermik, de négy marhával kellettik szántani. A rétjei kétszer kaszálhatok, a’ marhának hizlalására alkalmatos és hasznos füvet termenek. Vásáros helyei, úgymint Jólsva és Rosnyó közel vannak, az első egy mértföldnyire, a’ másika másfélre, mellyekbe mindenféle életet köny- nyen és hasznosan pénzre lehet fordítani. Barmok legelésekre mezejek vagyon, hasznos füvet termő, vonó marháknak, teheneknek, ugyan borjúknak is elegendő egész nyáron. Marhaitató jó és alkalmatos folyóvizek vagyon határjokban. Mind tűzre, mind épületre való faézások vagyon magok határjában az uraság engedelmébül. Makkoltatással, ha az erdő megterem, fellyebb írt contractusnak értelme szerint élnek. Gyümölcsös és zöldséget termő hasznos kertecskéjek vagyon bent a helységben csupán magok szükségére. Határj okba vashámor lévén, melyben mind marhával, mind kézi munkával pénz lehet keresni. Szenet és meszet határj okba lehet égetni. Közönséges hellység réttye vagyon tíz ember kaszálló. Jó kenderáztató vizek vagyon. A malom is hellyekben vagyon. Notandum: mesterségekhez, úgy mint fazekas munkához, mellyet közönségesen gyakorolnak, határjokban alkalmatos föld agyag vagyon, mellybül közönséges cserépedént mívelnek s azzal kereskedni szoktak. 126
