Kis József: Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 1956. Abaújszántói, Edelényi és Encsi Járás - Borsodi Levéltári Füzetek 47. (Miskolc, 2007)

Dokumentumok

nem termett meg a vetőmag. A vetőmag mindenki részére mge volt hagyva, mert azt sem a begyűjtés, sem a pénzügyi szervek el nem vihették. Ha azonban mégis előfordul, hogy valakinek nincs meg a vetőmagha, a községi munkás tanács elnöke saját felelőssége mellett igazolja, hogy vetőmaggal ellátva nincs és ebben az esetben a Megyei Munkás tanács mezőgazdasági osztálya ad kiutalást vetőmagra, természetesen kölcsön. Ha ilyen esedeg előfordulna a munkás tanács foglalja ezeket kimutatásba és a munkás tanács egy tagja járjon el ebben az ügyben a megyei munkás tanács mezőgazdasági osztályánál. A begyűjtés és begyűjtési hátralékok megszűntek. A továbbiakban mindenféle cikkért szabadárat kell fizetni a felvásárló szerveknek. A szerződéses állatok, úgy mint marha és sertés el nem tulajdoníthatók, le nem vághatok, mert a szerződések érvényben vannak. Sertést levágni magáncélra csak a Munkás Tanács engedélyével lehet, de utána semmiféle beszolgáltatás nincs. Ügyeljenek arra, a községi munkás tanácsok, hogy senki indokoladanul sok sertést /súlyon aluli sertést/ le ne vágjon, mert az esedeg fölösleges feketézéshez vezetne, ami a mai nehéz helyzetben meg nem engedhető. A vágási engedélyre írják rá a vágás napját is. Mindenki tehát csak szükségletének megfelelően vágjon sertést. 100 kgr-on aluli sertéseknél, vagy kényszervágandó állatoknál az állatorvos előzetes engedélye szükséges. Előfordul, hogy egyes helyeken a tsz. jószág állományát, vagy felszerelési tárgyait a tagság szétvitte. Gondoskodjon a munkás tanács, hogy pontos kimutatás legyen róla, hogy ki mit vitt el a közös állományból, vagy felszerelésből. A közös állomány takarmányozásához szükséges szemes, vagy szállás takarmány szét nem vihető.