Kis József: Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 1956. Sátoraljaújhely és a Szerencsi Járás - Borsodi Levéltári Füzetek 46. (Miskolc, 2006)

Előszó

val igazolta, hogy „vádlott fegyelemre intett és több esetben hangoztatta, hogy a forradalom alatt senkinek sem lehet semmi bántódása", sőt maga Seer Károly tanácselnök igazolást bocsátott ki arról, hogy Eder-Márk nemhogy nem bántotta, de védelmére kelt

321

, 1957. július 6-án a Miskolci Megyei Bíróság Népbírósági Tanács első fokon 10 évi börtönbüntetésre ítélte szervezkedésben való részvétel vádjával. Büntetését a másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa 7 évre csökkentette. Eder-Márk ügyével kapcsolatban pártfegyelmi eljárást indítottak Seer Károly ellen. Seert már korábban is támadták liberális magatartása miatt és a felsőbb rendelkezések végre nem hajtása miatt, ezért lemondott tanácselnöki üsztségéről. Lemondását a községi végrehajtó bizottság május 15-én fogadta el. Seer ellen később a párt fegyelmi vizsgálatot indított. Elsősorban azt nem tudták megbocsátani neki, hogy igazolást adott az eljárás alatt álló Eder-Márknak. Ügyét a járási pártbizottság végrehajtó bizottsága július 23-án tárgyalta meg. Az ülésen Szűcs István járási titkár kijelentette: „Súlyos hibákat követtél el és olyat meg tenni, hogy egy ellenforradalmárnak papírt adni, hogy az egy rendes becsületes ember stb., ez összeegyeztethetetien egy párttag viselkedésével, gondolkodásával. Mi úgy látjuk helyesebb lesz ha nem lesz a Pártnak ilyen személy — hisz te nem tudsz szilárdan ki állani." Seert kizárták a pártból.

322 VAJDÁCSKA Október 26-án a kisiskola előtt gyülekeztek a lakosok. Lukács Bertalan tanácstag elszavalta a Nemzeti Dalt, majd felvonulást tartottak. Ezután 21 tagú községi munkástanács alakult, elnöke Váradi Gyula teherautó-vezető lett.

323 A munkástanács leváltotta Batta Antal ta32

> B-A.-Z. m. Lt. XXV-3. Nb.882/1957. sz. ítélet Éder-Márk Rezső ügyében.; Seer Károly igazolása. 1957. jún. 23. 322 B.-A.-Z. m. Lt. XXXV/1- 9. f. 1. ő. e. Jegyzőkönyv az MSZMP Sátoraljaújhely Járási Végrehajtó Bizottsága 1957. júl. 23-i üléséről. 323 A párt- és tanácsszervek Váradi Gyulát 1957-ben büntetett előéletűként tartották számon. Azt terjesztették róla, hogy korábban emberölésért ítélték el, s csak a forradalom kitörése előtt szabadult. (B.-A.-Z. m. Lt. XXXV/1. 1. f. 2/41. ő. c. Jelentés Váradi Gyula vajdácskái munkástanácselnökről.) Valószínű azonban, hogy köztörvé-