Kis József: Miskolc 1956 - Borsodi Levéltári Füzetek 45. (Miskolc, 2006)

A forradalom konszolidációja

Jelenlétük nemcsak az üzemekben, kisebb intézményekben és hivata­lokban mutatható ki, kezdettől részt vettek a megyei munkástanács munkájában. Ilyen személynek tekinthető annak első elnöke, Rozgo- nyi Ernő és elnökhelyettese, Jekkel Béla is. Jelentős szerepet töltött be az első megyei munkástanácsban Deme László, a megyei tanács el­nökhelyettese, a ő feladata volt a fegyveres szervek munkájának az irá­nyítása. A nemzetőrség vezetői, Birtalan Mihály, Pásztor Károly és Benőcs Bertalan szintúgy kommunisták voltak, szorosan együttmű­ködtek a párttársaikkal, Deme László, majd Birtalan rendszeresen tá­jékoztatta a megyei pártbizottságot a megyei munkástanácson történ­tekről. A nemzetőrségen belül funkcionáriusokat és más megbízható elvtársakat helyeztek el, köztük olyanokat (pl. Deli István), akik na­pokkal később részt vettek az „ellenforradalom” leverésében.101 Rozgonyi Ernőnek és Deme Lászlónak köszönhetően a funkcio­náriusok munkástanács-igazolványokhoz és fegyverviselési engedé­lyekhez is hozzájutottak, amelyek birtokában nagyobb biztonságban tudtak közlekedni a városban. Az igazolványokat azonban részben ki­töltetlenül, részben aláírás, vagy bélyegző nélkül kapták meg, s ez problémát is okozott. Október 28-án egy feljelentés nyomán forrada­lom elleni fegyveres szervezkedésre gyanakodva nemzetőrök lepték el a városi pártbizottság épületét, az ott tanácskozó funkcionáriusokat lefegyverezték (köztük Déri Ernő városi első titkárt, Pataki László másodtitkárt és Grósz Károlyt). Bár voltak fegyvertartási igazolványa­ik, de azok is hiányosan voltak kitöltve, érvényesítve. A pártmunkás­oknak gyorsan sikerült rendezni helyzetüket. A nemzetőrök nem vi­gyáztak rájuk eléggé, szabadon telefonáltak elvtársaiknak. Ennek ered­ményeként végül a nemzetőröket tartóztatták le a katonák, s csak Nagy Attila utasítására engedték őket szabadon másnap reggel.102 Mindettől függetlenül a rendszerhű kommunisták nem voltak jó helyzetben. Az államhatalom kiesett a kezükből, sokan követelték fe­lelősségre vonásukat, letartóztatásukat. A megyei pártbizottság ráadá­sul irányítás nélkül maradt. Földvári Rudolf az első napokban Pesten volt, akár Koval Pál másodtitkár, Tóth János és Gyárfás János másod­titkárok pedig az események hatására idegösszeomlást kaptak, Gyárfás 101 Lásd 42, 49. sz. dokumentumok. 102 B.-A.-Z. m. Lt. XXV-3. B.1232/1957. Reményi Sándor bírósági vallomása. 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom