Kis József: Miskolc 1956 - Borsodi Levéltári Füzetek 45. (Miskolc, 2006)

A követelésektől a lincselésig

majd ismertették azokat a tüntetőkkel: szovjet hadsereg azonnal vo­nuljon ki az országból, új magyar kormányt, sztrájkjogot a munkásság­nak, teljes amnesztiát a forradalom résztvevőinek. Eldöntötték, hogy követeléseik teljesítéséig ülősztrájkra hívják fel az üzemeket. A válasz­tott küldöttekből pedig megalakult a nagymiskolci népi bizottság, vagy közkedveltebb elnevezésén a sztrájkbizottság. A határozatokat Nagy Attila ismertette és fogadtatta el a tömeggel. Végül Rozgonyi Ernő, a sztrájkbizottság frissen megválasztott elnöke lépett a mikrofonhoz, majd felkérésére a tüntetők elindultak a Petőfi szobor felé. Útközben a főposta előtti szovjet emlékműről egy csoport leverte a vörös csillagot. A Petőfi téren Nagy Attila ismét elszavalta a Nemzeti Dalt, majd Papp Miklós ismertette a 21 pontos követelést. Ezzel a gyűlést véget ért. A tömeg szétoszlott, a sztrájkbizottság tagjai pedig a Lenin Kohá­szati Művek műszaki klubjába siettek, hogy folytassák tanácskozásu­kat. Az ülés 17 órakor kezdődött, a megválasztott tagokon kívül jelen voltak az újonnan delegáltak, valamint a pártbizottságok, a tanácsi és fegyveres szervek képviselői. Az ülésen eldöntötték, hogy mely üze­mekre nem vonatkozik a sztrájk (egészségügy, élelmezés, közlekedés, bányászat, mezőgazdaság, stb.), a rend védelmére 150 fős munkásőr­ség felállításáról határoztak és úgy döntöttek, hogy minden hivatalban és üzemben munkástanácsot kell választani. Úgy határoztak, hogy ok­tóber 29-én kerül sor a végleges megyei munkástanács megválasztásá­ra, addig is a sztrájkbizottság ideiglenes megyei munkástanácsként fog működni. Ezzel megalakult az ország első megyei munkástanácsa. Ez­után megválasztották a vezetőséget. Rozgonyi Ernőt megerősítették elnöki tisztségében, helyetteseivé pedig Papp Miklóst (DIMAVAG), Jekkel Bélát (megyei tanács igazgatási osztály vezetője) és Horváth Gyula kohómérnök hallgatót választották. Kimondták, hogy a város területén semmiféle megmozdulás, tüntetés, vagy felvonulás nem tör­ténhet tudtuk és beleegyezésük nélkül, majd három napos szesztilal­mat rendeltek el.55 A munkástanács összekötőket küldött ki a fonto­sabb intézményekhez, így pl. a nyomdához Füredi Antalt, a rádióhoz Nagy Barnát. 55 A munkástanács gondoskodik a város közbiztonságáról. Északmagyarország, 1956. okt. 26. 30

Next

/
Oldalképek
Tartalom