Kis József: Miskolc 1956 - Borsodi Levéltári Füzetek 45. (Miskolc, 2006)

A követelésektől a lincselésig

vonulása, Varsói Szerződés felmondása, hadifoglyok hazaengedése, március 15-e nemzeti ünnepnappá és október 6-a nemzeti gyásznappá való nyilvánítása), amelyeket maguk az aláírásgyűjtők is súlyosnak találtak, ezért nem tették bele követelésükbe. Meglepetésükre a pártvezetők ezeket is gond nélkül elfogadták vitatémaként, s végül a városi pártbizottság másodütkára, Pataki László írta saját kezűleg azokat a többi pont után. Az aláírásgyűjtők (akiket ekkor Munkásszervező Bizottságnak keresztelték el) és a pártfunkcionáriusok barátságosan búcsúztak el egymástól.38

Október 23-án a fővárosi események ellenére nyugalom volt a városban. A kedélyeket Gerő Ernő esti rádióbeszéde borzolta fel, aki a pesti megmozdulást nacionalista jellegű tüntetésnek nevezte. Alighogy véget ért a beszéd, a miskolci egyetemisták spontán ülést tartottak, amelyen tiltakoztak Gerő minősítése ellen, követelték leváltását és új politikai bizottság megválasztását. Az alsóbb évesek tiltakozó felvonulást akartak tartani. Csak nehezen sikerült őket lebeszélniük a meg- nyugtatásukra érkező megyei pártbizottsági funkcionáriusoknak. Furcsa módon sikerült érvként felhasználniuk, hogy „a miskolci diákság nem ellenforradalmat akar”. Már-már lecsillapodtak a diákok, amikor Sándor László újságíró - Losonczy Gézától származó információk alapján — tájékoztatta őket a Budapesten kitört harcokról a tüntetők, valamint az ávósok és a szovjetek között. A diákság ismét tüntetni akart, de ismét sikerült őket megnyugtatni.39

Ezzel egyidőben a megyei pártbizottságon égtek a telefonvonalak, sokan tiltakoztak Gerő beszédének hangvétele és tartalma ellen. Nem tetszett az a megyei és a városi pártbizottság több munkatársának sem. Földvári Rudolf utasítására a másnapi Eszakmagyarországban cikk jelent meg, amelyben a megyei pártvezetés visszautasította a beszédet, sérelmezve, hogy abban nem adott választ a megyei pártbizottságnak a KV Politikai Bizottságához intézett levelére.40 A cikkben nyugalmuk megőrzésére szólították fel a lakosságot, hangsúlyozva, hogy senki „ne adjon lehetőséget arra, hogy provokatív elemek, fasisz38 B.-A.-Z. m. Lt. XXV-3. B.80/1958. Bedros István, Szalay István és Kónya Fajos bíró- sági tanúvallomása.

39 Ungváry, 19991. 58-62.; Molnár, 2004. 139-140. o.

40 MÓL XX-5-h. 35. dob. 1. köt. Földvári Rudolf rendőrségi kihallgatása. 1958. febr. 12.

22