Kis József: Miskolc 1956 - Borsodi Levéltári Füzetek 45. (Miskolc, 2006)
Dokumentumok
23. A plakátokról A miskolci utcákon is egyre-másra tűnnek fel a kirakatokra vagy falakra ragasztott plakátok, röplapok, falragaszok. Igaz, egyre kevesebb van már ezekből az uszító plakátokból és egyre kevesebben is olvassák. A munkások nagyrésze már felismerte, hogy azokat a plakátokat nem becsületes szándékú emberek és nem dolgozók készítik, hanem olyan elemek, akik továbbra is halászni szeretnének a zavarosban. Ezek az elemek még mindig sztrájkra szólítják fel az üzemek és intézmények munkásait, dolgozóit. Nem becsületes és nem tisztaszándékú dolog már az ilyesmi, még akkor sem, ha hazafias jelszavakkal tűzdelik tele a különböző követelésekről szóló és sztrájkra szólító falragaszokat. Ez ma már világos és egyre világosabb. Ezelőtt pár nappal a plakátok és falragaszok többségén még követelték, hogy Földvári Rudolfot és társait engedjék szabadon. Ez jogos követelés volt és részben teljesült is! Most már a plakátok egyrészén az olvasható, hogy a munkások ne higyjenek Földvári Rudolfnak, íme, kibújt a szeg a zsákból. A becsületes munkásnak most valóban higgadtan és józan fejjel gondolkodnia kell: a kormány teljesíteni fogja a jogos követeléseket, de most már időt kell adni a kormánynak, hogy bebizonyíthassa tud és akar dolgozni a magyar nép érdekeinek megfelelően, hogy valóban szabadok, függetlenek legyünk. Időt kell adni a kormánynak, mert máról-holnapra nem lehet teljesíteni egy ország kérését, követelését. Bízni kell és bízhatunk is, hiszen nincs olyan kormány, amely még egyszer becsapná a népet, mert abból még nagyobb baj származhatna. Gondoljunk erre is, amikor megállunk egy-egy plakát előtt és arra is, hogy aki még mindig a munka ellen lázit, az semmilyen jót nem akarhat. Ha nincs munka, termelés, megáll az élet, s a becsületes dolgozók az egész ország ráfizet mert jönne az infláció, a nyomor, a fagy, az éhség és a bizonytalan élet. Ezt pedig egyeden becsületes magyar ember sem akarja. Hiszen éppen azért született meg a nagyszerű és győztes forradalom, hogy szebb és vidámabb, boldogabb és nyugod- tabb legyen az élet. 135
