Bodnár Tamás - Tóth Péter: Borsod vármegye adózása a török korban - Borsodi Levéltári Füzetek 44. (Miskolc, 2005)

Az 1596. évi vizsgálat

Császár adóját esztendőnként fizettek kilenc porta után 15 forintot. Szablyapénzt, korcsmapénzt, szakállpénzt, parochiális pénzt és más ilyesféléket egy összegben fizettek 8 forintot. Épületre való fáért néha 1 l

A forintot, máskor 2 forintot is fizettek. Vajat 30 pintet adtak. Szolgáltak is a szénakaszálásban. A füleki hadjárat óta nem adóztak, de éppen most, csupán a félelem miatt meghódoltak és újabban megállapodtak a császár adóját illetően 12 forintban. A fejadót illetően még semmit sem végeztek. A földesúrnak minden egyes jobbágy esztendőnként 8 dénár évi adót tartoznék fizetni, de ez most a tiszttartónak jár a tavaszi gabona, a méhek és a bárányok dézsmájával együtt. Ugyanezen tiszttartóhoz szolgálnak, de a várhoz is a szükségnek megfelelően. BORSOD - különböző nemeseké Boza Ambrus bíró és Olah Mihály esküdt jelentik. Kezdettől fogva Fülekre adóztak és első alkalommal fizettek 40 forintot. Ez azután megnőtt 50 forintra, majd 60 és 100 forintra, végül 160 forintra, amit mivel évről-évre nem tudtak megfizetni, elfutottak és csaknem hét esztendőn keresztül másutt bujdosván, a falu pusztán állt. Az elfutás után azonban a jobbágyok szétszéledése miatt lecsökkent ez az összeg és a füleki vár ostromának az ideje táján a megegyezés szerint 30 forintot kellett fizetniük. Császár adóját esztendőnként fizettek 15 forintot. Szablyapénzt csupán egyszer fizettek 10 forintot. Épületre való fát is csupán egyszer adtak ténylegesen.