Bodnár Tamás - Tóth Péter: Borsod vármegye adózása a török korban - Borsodi Levéltári Füzetek 44. (Miskolc, 2005)

Az 1596. évi vizsgálat

BÁNHORVÁT - őfelségéé Szarvaskőhöz, most zálogba adva Pásztóy György úrnak Orbán József bíró és Thoot György esküdt jelentik. Első alkalommal Putnokra adóztak a háborúk idején, amikor még élt Bebek és először 16 forintot fizettek, azután 32 és 36 forintot; végre a legutolsó alkalommal Fülekre fizettek 40 forintot. Császár adóját minden esztendőben fizettek 3 forintot. Szablyapénzt 2 forintot fizettek, nem minden esztendőben azonban. Épületre való fát ténylegesen adtak 3 darabot. Mézet és vajat különbségtétel nélkül 5 pintet adtak. Nem szolgáltak és a plébános, korcsma és más után sem fizettek zsarnoki kivetéseket. A földesúrnak esztendőnként fizetnek adót 4 forintot borban, a szüret idején, minden forintot 50 icce borral számolva. A borból és a gabonából tizedet adnak. A sertésekből is adnak tizedet és szolgálnak a szükséges dolgokban. KISGYŐR- az uraké, Diósgyőrhöz Thoot Bálint és Andocz Bálint bírók, Rudas Bálint esküdt jelentik. Első alkalommal Hatvanba adóztak és fizettek 20 forintot. Ez azután 60 és 70 forintra nőtt. A legutolsó alkalommal az egy köböl árpát, a mézet és a vajat [is beleértve] 200 forintot, tekintettel a külső emberektől beszedendő bordézsmára. Császár adóját minden esztendőben fizettek a szablyapénzzel együtt 12 forintot. Épületre való fáért egyszer fizettek 12 forintot.