Bodnár Tamás - Tóth Péter: Borsod vármegye adózása a török korban - Borsodi Levéltári Füzetek 44. (Miskolc, 2005)

Az 1596. évi vizsgálat

meg. Ez azután megnőtt 35 forintra és 40 icce vajra. A futás után ismét megtörténvén a visszatelepedés, az adó 25 forint volt. Császár adóját esztendőnként fizettek 5 forintot. Szablyapénzt, szénakaszálásért és korcsmáitatásért való pénzt adtak 2 forintot. Épületre való fáért semmit sem fizettek, vajat utoljára 10 pintet adtak. Szolgáltak is. A földesúrnak adót nem adnak, csak tartoznának kétszer egy évben adni, minden egyes jobbágy Szent György és Szent Mihály ünnepén fizetni, de hogy mennyit, nem tudják. Ezen adók helyett ugyanis az uradalom egy szőlőjének két művelését tartoznak elvégezni. Kilencedet gabonából adnak és szolgálnak is a szükséges dolgokban. SZOMOLYA - az egri káptalané és nemeseké, nemesekkel vegyesen Poka Péter bíró és Thooth Jakab esküdt jelentik. Hatvanba adóztak és első alkalommal fizettek 90 forintot. Ez azután megnőtt 190 forintra, s ismét 250 forintra, majd ismét 300 forintra, végül lecsökkent és a legutolsó alkalommal fizettek 180 forintot. Csak egy és fél hónap telt el, hogy újból meghódoltak, mivel a füleki hadjárat óta nem adóztak, 65 ökrüket hajtotta el a török és félve az elpusztítástól, úgy állapodtak meg a törökökkel, hogy az ekkora kárvallásra tekintettel lecsökkentették az adót 50 forintra Szent György legközelebb eljövendő ünnepéig. Császár adóját csökkentés és növelés nélkül minden esztendőben fizettek tíz porta után itt lakó nemesekkel együtt 10 forintot. Szablyapénzt olykor fizettek 11 forintot.