Bodnár Tamás - Tóth Péter: Borsod vármegye adózása a török korban - Borsodi Levéltári Füzetek 44. (Miskolc, 2005)

Az 1596. évi vizsgálat

NOSZVAJ - a Figedy nemeseké Angial András bíró, Czako János és Zwch Ambrus esküdtek je­lentik. Hatvanba adóztak és első alkalommal fejadó gyanánt 170 forin­tot fizettek. A legutolsó alkalommal is csupán 170 forintot fizettek. Császár adóját esztendőnként fizettek 13 forintot. Szablyapénzt hogy mennyit fizettek, nem tudja, úgy véli, hogy 13 forintot. Korcsmapénzt fizettek 5 forintot. Épületre való fát ténylegesen adtak és építettek is. Mézet és vajat 40 pintet adtak. Szolgáltak is a szőlőművelésben a hatvani szőlőhegyen. Adtak egy rőf karasia posztót és egy vágómarhát. És adtak 30 kilának nevezett mérő ár­pát. A füleki hadjárat óta mentesek voltak az adózástól egészen mostanáig, de már meghódolni törekszenek a félelem mi­att, ha meg tudnának állapodni. A földesúrnak évi adó gyanánt minden egyes jobbágy ad egy köböl bort, a köblöt 15 pinttel számítva, egy köböl árpát és 40 tojást. A gabonából kilencedet adnak, a borból né­mely helyeken tizedet, némely n pedig kilencedet. Szol­gálnak is a szükséges dolgokban. OSTOROS - adózik, őfelségéé, Szarvaskőhöz, most zálogba van adva Konya Illés bíró és Lango György esküdt jelentik. Hatvanba adóztak és első alkalommal fejadó gyanánt 28 forin­tot fizettek. Ez azután megnőtt 40 forintra és a legutolsó alkalommal is ezt a 40 forintot fizették.

Next

/
Oldalképek
Tartalom