Bodnár Tamás - Tóth Péter: Borsod vármegye adózása a török korban - Borsodi Levéltári Füzetek 44. (Miskolc, 2005)

Bevezetés

tettek már 1555-től, hogy a hódolt falvak a megszokott portails adójuknak csak a felét fizették. „Mert szegények a mindkét részről szenvedett folytonos elnyomás miatt tekintetbe vételre méltók." Az egyes békepontok a töröknek való adózást olyan természetesnek vették, és jogosnak rögzítették, hogy a budai pasák gyakran panaszkodnak magának a királynak amiatt, hogy a végvári katonák megakadályozzák a jobbágyokat adóik­nak török részre való beszolgáltatásában. Ebből az időszakból, pontosan 1582-ből maradt fenn az Or­szágos Levéltár E szekciójának összeírásai között az első álta­lunk közölt törökadó összeírás. Ebben Kishont, Gömör, Borsod, Torna, Nógrád, Zólyom, Zemplén és Abaúj megyék töröknek is adózó községei vannak felsorolva. Településenként a bíró, aki a bevallást tette, császár adója, szablyapénz, szolgáltatott vaj és méz mennyisége, töröknek való szolgálatuk mibenléte, valamint a keresztény földesuruknak járó szolgáltatások vannak feltün­tetve. Az összeírás végén azokról a falvakról készítettek egy táb­lázatot a legfontosabb adatokkal, amelyek képviselői nem tud­tak a kihallgatáson megjelenni. 1 Az ezt követő, második itt közölt összeírás azért bír nagy ér­tékkel, mert éppen 1596-ból származik. Ekkor a hatvani török vár feldúlása és az ottani vérengzés után, ősszel a budai pasa 1 Conscriptio contributionis Turcicae ex comitatibus Thornensi, Geomeorien­si, Borsodiensi, Kishontensi, Neogradiensi, Zoliensi, Abauj variensi et Zemp­linensi connumeratae anno 1582. Jelzete: Magyar Országos levéltár, Urba­ria et Conscriptiones, fasc. 59. nr. 13. Borsod vármegye települései a 85— 104. oldalakon vannak összeírva, kivéve néhány falut, amelyeket Gömömél írtak össze (ezek: Edelény és Sáp az 52. oldalon, Abod és Rudabánya az 57—59. oldalon, Lád a 61. oldalon és Galgóc a 71. oldalon). Azon települé­sek adójának a táblázatba foglalt összegzése, amelyeknek vizsgálatát a szendrői provizor végezte el, a 153—56. oldalakon olvasható. Meg kell je­gyezni, hogy a másoló valószínűleg nem magyar anyanyelvű volt és főleg a településneveknél, de a személyneveknél is sokszor tévedett; e tévedéseket megjegyzés nélkül javítottuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom