Bodnár Tamás - Tóth Péter: Borsod vármegye adózása a török korban - Borsodi Levéltári Füzetek 44. (Miskolc, 2005)

Az 1596. évi vizsgálat

tés után leszállott 300 forintra, ami magába foglalta a császár adóját is. Azelőtt azonban 60 porta után császár adója gyanánt fizettek 90 forintot. Szablyapénzt, korcsmapénzt, szakállpénzt, parochiális pénzt és más hasonlókat, valamint épületre való fát nem adtak. Sem vajat, sem mézet ajándékon kívül nem adtak rend szerint és nem is szolgáltak. Most nem adóznak. A földesúrnak évi adó gyanánt együtt a mészárosokkal 16 forintot fizetnek. Kilencedet adnak a gabonából és elég sokat szolgálnak. KISTÁLLYA - adózik, a csanádi püspök úré Wegh Ádám bíró és Molnár Mihály esküdt jelentik. Hatvanba adóztak és első alkalommal 280 forintot fizettek és 21 esztendeig ebben az állapotban voltak. Azután ez megnőtt 500 forintra, magába foglalva a császár adóját és más adókat is. S a füleki hadjárat táján szintén ugyanezen 500 forint összeget fizették. Épületre való fát csupán egyszer fizettek és vajat sem adtak. Most is ugyanezen adózás alatt vannak és voltak folyamatosan és panaszkodnak is, hogy ha ebben nem történik csökkentés, nem tudnak megmaradni. Szolgálatot nem teljesítenek. A földesúrnak adót nem adnak. Kilencedet borból és gabonából adnak. Szolgálnak is a szőlőművelésben és más munkákban.