Bodnár Tamás - Tóth Péter: Borsod vármegye adózása a török korban - Borsodi Levéltári Füzetek 44. (Miskolc, 2005)

Az 1596. évi vizsgálat

A földesúr számára adó gyanánt elvégzik az uradalom egy szőlőjének a teljes művelését és tizedet adnak a borból és a vetésekből. Minden szükséges dologban szolgálnak. KACS - a Thibold nemeseké, valaha apátság volt Mozogh János bíró és Zabo János esküdt jelentik. Hatvanba adóztak és első alkalommal fejadó gyanánt (ahogyan az elődeiktől hallották) 3 forintot fizettek, azután ez megnőtt 12 és 16 forintra. A legutolsó alkalommal 17 forintot fizettek. Császár adóját esztendőnként fizettek 5 forintot. Tűzre való fáért és kaszálásért fizettek 1 forintot. A malom után minden esztendőben külön-külön fizettek 3 forintot és két lisztes zsákot. Szablyapénzt, korcsmapénzt, szakállpénzt és más hasonlókat nem fizettek és nem is szolgáltak, épületre való fát sem adtak. Mézet és vajat különbségtétel nélkül minden esztendőben 10 pintet adtak. A földesúrnak semmilyen adót sem adnak. Nincsenek szántóföldjeik. A borból tizedet adnak. Szolgálnak minden szükséges dologban. NEKÉZSENY - á Báriusoké és más nemeseké Nagy Illés bíró és Varga Benedek esküdt jelentik. Első alkalommal, mivel még mielőtt meghódoltak volna, a török elpusztította őket és 37 személyt elhurcolt, erre tekintettel megállapodtak és fizettek Fülekre egy összegben 25 forintot. A legutolsó alkalommal 50 forintot kényszerültek fizetni.