Bodnár Tamás - Tóth Péter: Borsod vármegye adózása a török korban - Borsodi Levéltári Füzetek 44. (Miskolc, 2005)

Az 1582. évi vizsgálat

Császár adóját olykor többet, olykor kevesebbet fizettek, de legfeljebb 14 forintot. Szablyapénzt néha 5 forintot, néha 7 forintot adtak, de nem minden esztendőben. Vajat és mézet 50 iccét adtak, ami kitesz 4 forintot. Semmit sem szolgáltak. A keresztény földesúrnak semennyi adót sem fizetnek, hanem kilencedet adnak és szolgálatokat teljesítenek. ZILIZ - a Czeczey családé Olah János bíró letett hite alatt jelentette, hogy török uruknak kezdetben 25 forintot fizettek, végül pedig 32 forintot. Császár adóját három ház után fizettek 4 forintot és 50 dénárt. Szablyapénzt hét esztendő alatt egyszer adtak 2 forintot. Vajat és mézet 14 pintet adtak, ami kitesz 2 forintot és 80 dénárt. Semmit sem szolgáltak. A keresztény földesúrnak fejenként 12 dénár adót fizettek, egy kenyeret, egy tyúkot és egy szekér fát adtak. Ezenkívül kilencedet adtak és szolgálatokat teljesítettek. KELECSÉNY - Rákóczi Zsigmond úré Nagh Kelemen bíró és Andre János hit által vallották, hogy török uruknak sok esztendőn keresztül 5 forintot fizettek, azután 35 forintot, legutoljára pedig 40 forintot. Császár adóját egy ház után fizettek 1 forintot és 50 dénárt. Szablyapénzt 1 forintot adtak, de nem minden esztendőben. Vajat 2 pintet, mézet ugyanennyit adtak, ami kitesz 80 dénárt. Semmit sem szolgáltak.