Bodnár Tamás - Tóth Péter: Borsod vármegye adózása a török korban - Borsodi Levéltári Füzetek 44. (Miskolc, 2005)

Az 1641. évi vizsgálat

mostani urok, Kara Musztafa bírja őköt. Ez is az summájukat nem nevelte, de sok szokatlan szolgálattal terheli, az kit az elébbeni urak nem cselekedtek. Minden esztendőben vészen rajtok harminckét szekér szénát, az fahordásnak szüneti nincsen, búzát vészen rajtok 29 kilát, vajat 29 iccét és egy vágó tehenet. Tizenkét esztendőtől fogván minden esztendőben megveszi ezeket rajtok. Possessio Tiszatarján 9. Tysér György, Homonnai János uram őnagysága jobbágya, annorum circiter 51. hiti után az utolsó 3-dik pontra ezképpen vall. Tudja nyilván, hogy ennek előtte huszonöt esztendővel Egeren Musztafa török bírta őket, az summájok negyven forintnál több nem volt, ez mellett adtak egy juhot és heti szert szolgáltak. De ebben esztendőnél tovább nem tartotta meg őket, hanem mindjárt feljebb verte hatvan forintra, és míg ez bírta őket, esztendőnként mind hatvan forintot vött rajtok. Annak halála után Durmis aga bírta őket. Az annál is feljebb verte, száz forintra, és sok szokatlan szolgálattal terhelé ezen felül őket egyszer is másszor is. Mostan immár annyira nevekedett adójok, hogy ez mostani török uroknak, Tunyi Húszain agának minden esztendőben adópénzt fizetnek százhuszonöt forintot id est floreni 125, ez mellett egy vágó és egy borjús tehenet, harminc szekér szénát, harminc kila árpát készen, és harminc kila árpavetést szántásával és minden elkészítésével egyben. És ezeket adóztatja vélek esztendőnként minden esztendőben. 10. testis Seres Gáspár, Homonnai János uram őnagysága tiszatarjányi jobbágya, annorum 43. hiti után az Durmis aga birodalmátul fogván való szokatlan adókat és szolgálatot, uti 9. testis fatetur.