Bodnár Tamás - Tóth Péter: Borsod vármegye adózása a török korban - Borsodi Levéltári Füzetek 44. (Miskolc, 2005)

Az 1596. évi vizsgálat

Korcsmapénzt, szakállpénzt, ablakpénzt,

11 mátkapénzt és parochiális pénzt egyszer fizettek, körülbelül 5 forintot. Épületre való fáért amikor szükség volt rá, fizettek esztendőnként 7 forintot. Vajat esztendőnként 32 pintet adtak. Nem szolgáltak. A földesúrnak semmi adót nem adnak jog szerint. Kilencedet a gabonából adnak. Szolgálnak is a majorságban és minden más szükséges dologban. TÁPJKÁNY - egykor a karthauziaké, most őfelségéé Egerhez Bartha Miklós bíró és Kochys Gergely esküdt jelentik. Mindig Hatvanba adóztak és első alkalommal fizettek fejadó gyanánt 50 forintot. Azután ez 75 forintra és 150 forintra növekedett, legutoljára pedig 150 forintot fizettek. Császár adóját esztendőnként fizettek 10 forintot és 50 dénárt. Szablyapénzt fizettek 10 forintot és 50 dénárt, nem minden esztendőben azonban. Korcsmapénzt egyszer fizettek 2 forintot. Épületre való fát ténylegesen adtak. Nem szolgáltak. Mézet és vajat különbségtétel nélkül 40 pintet adtak. A földesúrnak évi adó gyanánt közönségesen 8 forintot adnak, valamint két ártányt, húsz házi kenyeret, húsz tyúkot, húsz köböl zabot vagy árpát és húsz szekér fát. Tizedet adnak a borból és minden vetésből. Szolgálnak is minden szükséges dologban az egri várhoz és eléggé meg is terheltetnek ezzel. A sertések szaporulatából is minden esztendőben az ötöd részt adják. Lásd az előző jegyzetpontot.