Tóth Péter: Két tanulmány és válogatott források Szirma történetéhez - Borsodi Levéltári Füzetek 43. (Miskolc, 2004)
FORRÁSOK
toklásra, ha nem lesz ellene mondás. Ha pedig lennének valaki ellene mondók, idézze meg azokat az említett Miklós esperes úr és István ellen a mi királyi udvarunk bírája elé egy kellő határidőre, hogy okát adják ellene mondásuknak. És ezek után az ilyesfajta birtokba iktatásnak és bevezetésnek a sorát az ellene mondók és megidézettek nevével együtt, ha lennének ilyenek valamint a szomszédok és határosok nevével együtt, akik az előrebocsátott birtokba iktatáson jelen voltak, s a kitűzött határidővel együtt a szokott módon írjátok meg a mi királyi udvarunk bírájának. Kelt Egerben, a Szent Margit szűz és vértanú ünnepe előtti legközelebbi szombaton, az Úrnak az 1447. esztendejében. Mi tehát engedelmeskedni kívánván azon kormányzó úr parancsolatainak, ahogyan tartozunk is, az előbb mondott Watha-i Péterrel azon kormányzó úr emberével együtt kiküldtük hitelre méltó emberünket, tudniillik tisztelendő Panith-i Kálmán mestert, kanonok társunkat tanúbizonyság gyanánt az alább írt birtokba iktatás végrehajtására, akik végre onnét hozzánk visszatérvén egybehangzóan jelentették nekünk. Hogy ők a Szent Pál apostol fordulásának legközelebb elmúlt ünnepe utáni pénteken kimenvén az előbb mondott Zyrma helységnek és Jenke pusztának, következésképpen a mondott Miklós esperes úr és István birtokrészeinek, nemkülönben az azokban lévő királyi jognak a helyszínére, s ott azok összes szomszédait és határosait, tudniillik Koromhaza-i Miklóst és Gergelyt törvényesen összehívván és jelenlétében beiktatták azoknak és annak birtokába az előbb mondott Miklós esperes urat és György fia Istvánt és bevezették őket azokba és abba, együtt azok említett haszonvételeivel és bármely tartozékaival az előrebocsátott új adomány címén, hogy örökre bírják, birtkolják és hasonlóképpen megtartsák azokat, miután ott semmilyen ellene mondás nem mutatkozott, mialatt a törvényes napokat az ország szokásjoga szerint Zyrma helység és Jenke puszta helyszínén folyamatosan eltöltötték. Ezen dolog emlékezetéül és örök érvé-