Tóth Péter: Két tanulmány és válogatott források Szirma történetéhez - Borsodi Levéltári Füzetek 43. (Miskolc, 2004)

FORRÁSOK

esperesének a jelenléte elé idézzék. Azt sem elmellözvén, hogy a Dyosug-i Szent Kozma és Dámján kápolnában, amely, mint tudva van, az előbb mondott Szent Péter egyházhoz tartozik, hasonlóképpen minden héten egy misét fog tartani, a jelen okievünk tanúbizonysága szerint. Kelt Egerben, az előbb írt határnap hatodik napján, az Úr 1376. esztendejében. SZIRMA ÉS JENKE HATÁRJÁRÁSA (1394) A középkorból fennmaradt oklevelek egyik jellegzetes fajtája a határjáró oklevél, amely egy adott település területét körülvevő természetes vagy mesterséges határjeleket sorolj a fel. Ezen határjelek valódi voltát kiküldött királyi ember állapította meg az érdekeltek jelenlétében és az eljárásról az oklevelet hiteleshelyek adták ki. A dolog természetéből következik, hogy a határjáró oklevelek főleg a természeti környezetről, a birtoklásról és a gazdálkodásról, de olykor a hiedelmekről és egyéb fontos dolgokról is egyedülálló adatokat szolgáltatnak a kutatás számára. Szirma első ismert határjárását az alábbiakban közöljük. Forrás: Szendrei János, 1890. 69—70. p. Mi, Bubekh Detre, Magyarország nádorispánja emlékezetül ajánljuk, hogy amidőn mi az alább megjegyzett felek törvény szerint való kérelmére valamely, az ugyanezen felek között a lentebb kinyilvánítandó birtokaik határainak dolgában valamilyen megállapodás szerzése végett kirendeltük emberünket, tudniillik Sebestyén mestert, titkos jegyzőnket, akkor ő onnét hozzánk visszatérve, ezen a módon jelentett nekünk. Hogy ő a Szent István király legközelebb múlt ünnepe utáni kedden törvényesen összehívva az összes birtokszomszédot és határost, ezek jelenlétében kiment a Jenke és Szirma nevezetű birtokok helyszínére, ahol Pé[ter] a mondott Jenkéről a maga érdekében