Tóth Péter: Két tanulmány és válogatott források Szirma történetéhez - Borsodi Levéltári Füzetek 43. (Miskolc, 2004)

TANULMÁNYOK

a szomszédos Csaba, Miskolc és Zsolca irányában sokáig eléggé bizonytalanok voltak; legalábbis erre utalnak a XIV—XV. századi határperek és határjárások.

19 Ez a bizonytalanság azt a gyanút is erősíti, hogy Szirma területe korábban esetleg nagyobb lehetett és az állandó falu létrejötte, a gazdálkodási mód változása járhatott együtt a határ területének a csökkenésével. Akárkik is lehettek az első megtelepülök, Szirma viszonylag korán a Miskolc nemzetség birtokába került - legalábbis ezt feltételezi a kutatás,

20 jóllehet a feltételezésre más bizonyíték nincs, mint a község földrajzi helyzete, azaz, hogy területe a nemzetség korai birtoktömbjébe ékelődik. A XIV. század közepétől már oklevelekkel igazolhatóan a Szirmay család tagjai a birtokosai. Ez idő tájt épült fel egyháza is, a Szent Ilona tiszteletére szentelt kápolna, amely a sajópetri egyház filiája.

21 Ezzel alakult ki véglegesen a középkori falu. 19 Draskóczy István, 1996. 171. p. 20 Leveles Erzsébet, 1927—1928. 194. p. és őt követve Draskóczy István, 1996. 171. p. 21 Magyar Országos Levéltár, Dl. 6390. sz.