Tóth Péter: Két tanulmány és válogatott források Szirma történetéhez - Borsodi Levéltári Füzetek 43. (Miskolc, 2004)

FORRÁSOK

ványított földjeiket megjavították, most azokbul a' már régen vagy elköltöztek, vagy elmozdíttattak kedvekért 's leginkább nyereség vágyokért kiháboríttatnának 's így az ennekutánna használhatatlan gazdasági épületjeik, eszközeik 's marháik el­vesztegetésére kénszeríttetve, magok és családjaik tönkre jut­tatnának. Véleményem most is az, hogy az illy nemű folyamo­dók közzül csak az ollyanok érdemelhetnének figyelmet, kiktül kevés idővel a' fellyebb is idézett 1832/36-ik esztendei 10. törvényczikkely kihirdetése előtt minden igaz ok nélkül, önké­nyesen vétetvén el és adattatván másnak úrbéri telkeik, azon nem csak meg nem nyugodtak, hanem panaszaikat is előter­jesztették 's még eddig orvoslást nem nyertek. Ellenben mi illeti a' folyamodó Szabó András kitételét 's pa­naszát: ez előtt 22 esztendővel vétetvén el és adattatván más­nak a' folyamodó néhai atyja által használt negyed rész úrbéri telek, nem járult-e ahhoz az uraságnak akkori 's már régen meghalálozott gazdája részérül valami önkény, nem tudhatom, de annyi igaz, hogy maga a' folyamodó megesméri az atyja által használt telek állományai elvétele körüli mesés előadása köz­ben azt, hogy az atyjának magának nem volt a' földjei mívelésé­re 's a köz és úri szolgálat megtételére megkívántatott számú marhája, sőt a' mesés előadásbul is kiviláglik, hogy a folyamo­dó tehetetlen atyja alkalmasint maga is megegyezett abban, hogy az általa használt negyed rész telek állományai másnak adattassanak. De akármint legyen is a' dolog, elég az, hogy a' folyamodó atyja az általa használt negyed rész úrbéri telek ál­lományának elvétele 's másnak lett adása ellen életében soha nem panaszolkodván, az általa abban lett megnyugovását elég­gé nyilvánította. 'S ha az atyja abban megnyugodott, vagy leg­alább ellene soha nem panaszolkodott, a' folyamodónak - kinek azon úrbéri telki állományban semmi ősisége sem volt, sőt aty­jának halála után több esztendők alatt maga sem fakadt az el­len panaszra - mi jusson lehetne azt most, annak mostani 's 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom