Tóth Péter: Két tanulmány és válogatott források Szirma történetéhez - Borsodi Levéltári Füzetek 43. (Miskolc, 2004)
FORRÁSOK
muszkáknak erre többszöri masírozásakor a' többiekkel minden terheket vittek, nemkülömben a' honi katonaságunknak erre számtalan általutazásakor is a' tekintetes nemes vármegye kegyes parancsolatjait hűségesen véghez vitték, de a' méltóságos földes uraságnak is ő végettek semmi hátra maradása nem volt. Az való, hogy akkor, a' midőn azon L A telek az atyámtul elvétetődött, csak egy lovacskája volt, hanem ő azért mindenben eleget tett, mert a' tekintetes nemes vármegye forspontjait a' veje, nemes Váradi Márton vitte helyébe. A méltóságos földes uraság részérül hogy semmiben hátra nem maradott, az akkori computus bebizonyítja. Elvevődött pedig atyámtul következendő módon, úgy mint: a' feljebb említett uraság gazdája, nemes Váradi Mihály magához híván a' helybeli bírákat, azokkal egy, a' telekről lemondó írást elkészítette. Ez készen lévén, az atyám az udvarba hívattatott, odaérkezvén, előadódott nekie: Kend is öreg ember, érdemes arra, tegye ide a' keze kereszt vonását! Az atyám anélkül, hogy tudakozta volna, mit foglal magában azon írás, a' keze kereszt vonását megtette. Akkor elkiáltja magát akkori rankoros gazda: Most mondott le kend a' negyed resztül, sohasem szántja többé! Az atyám azt gondolván, hogy annak az volna valóságos törvénye, szomorúan onnan eltávozott. Az VA telek által adódott egy nem tudom, honnan került Busku András nevezetű egy esztendős méltóságos uraság kerülőjének, a' kinek maradéki most is bírják, lakván zsellér funduson és a' telektül mostanig is semmi terheket nem szenvedett, más telkes emberek nyomorogtak érte, mivel a' római katolikusok részérül mint kis filián, egynéhány léleknek curatora volt. Eszerint annyi időtül fogvást eleget használhatta egy esztendőbeli hív szolgalatjáért. A hogy azon VA telek elvevődött az atyámtul, akkor már meglehetős fiú voltam, kéntelenítettem az atyám házát elhagyni és szolgálatommal mindennapi élelmemet és ruházatomat keresni. Hála légyen az úr Istennek, annyira segített engemet, hogy idővel meg is házasodtam, de azon az atyámtul elvett kül-