Tóth Péter: Két tanulmány és válogatott források Szirma történetéhez - Borsodi Levéltári Füzetek 43. (Miskolc, 2004)

FORRÁSOK

A SZIRMAI ELÖLJÁRÓK KÉRELME EGY LAKOSNAK A KATONASÁGTÓL VALÓ ELBOCSÁTÁSA ÉRDEKÉBEN (1802) A megöregedett, egyedül maradt jobbágyoknak nagy nehézséget oko­zott a telkükhöz tartozó földek müvelése, illetve az ezek után járó föl­desúri és állami adók megfizetése. Községünk egyik lakosa is hasonló­an nehéz helyzetbe került, csak az éppen katonaidejét töltő fia segítsé­gében bízhatott. A fiú elbocsátása érdekében a falu elöljárói fordultak kérvénnyel a vármegyéhez. Jelzete: B-A-Z. m. Lt. IV. 501/e. 1802. évi 1902. sz. Tekintetes, nagyságos consiliarius vice ispány uram, ne­künk kegyes patrónusunk 's atyánk! Nagy alázatossággal jelentjük nagyságodnak helységünk egyik colonus contribuens [lakosának], Harsányi Jánosnak dolgát, mellyet is kegyesen meghallani atyai indulatbul méltóz­tasson. Ezen helységünk lakossá mind elöregedett, mind el­nyomorodott, annyira, hogy azon urbarialis sessiójának nem csak fenntartására, de sem az tekintetes nemes vármegyének és földes uraságnak, úgy nem külömben az helység közönséges nyomorúságának elviselésére is alkalmatlan és sok neveletlen gyermekeinek is táplállására. Ennek egy fia, Harsányi János 1800. esztendőben a szükségtül kénszeríttetvén, katonának adattatott, aki most is a Devinczianum regementben közlegény, jóllehet ugyan akkor volt más fia is véle, de az már maga külö­nös gazdaságába szállván, véle nem lakik, egyedül ezen katona fiában vagyon reménysége, hogy őtet mind nyomorúságában, mind öregségében apróss gyermekeivel fogja táplálni és gazda­ságocskáját fenntartani. Melly eránt alázatosan esedezünk nagyságod előtt, hogy ezen szegény embernek ügyét felvenni kegyesen ne terheltessen és őfelsége előtt jelentést tenni katona fia szabadullása, vagy kiváltása felől vigasztalást nyújtani a tekintetes nemes várme-

Next

/
Oldalképek
Tartalom