Tóth Péter: Két tanulmány és válogatott források Szirma történetéhez - Borsodi Levéltári Füzetek 43. (Miskolc, 2004)

FORRÁSOK

ból, kenderből, tökből és más hasonlókból járó tizedet 25 rénes forintban és 30 krajcárban váltják meg. 10. Az uradalom itt semmiféle gazdálkodást sem gyakorol, egyedül csak a szénakaszálásról gondoskodik. Javukra szolgál: a csabai malom közvetlen szomszédos volta, hasonlóképpen a miskolci piacnak a csupán háromnegyed órányi távolsága, s ott a mind szekeres, mind kétkezi munkával való pénzkeresésnek, a föld összes terménye eladásának, valamint az épületek fedésére szolgáló, nádból való termékeik eladásának az alkalma, ahogyan a szükséges dolgok megvásárolásának a mindennapi alkalma is; végül pedig a kicsiny szántóföldek termékeny volta. Kárvallásukra van, hogy az elég gyakran lezúduló záporesők és a vizek áradásai csaknem az összes kaszálót és legelőt elborítván, gyakran haszontalanná teszik azokat. A korcsmáitatástói teljesen meg vannak fosztva. Ezenkívül a szántóföldeknek és a réteknek csaknem teljes hiánya és a faizásban való szűkölködés terheli őket. A rend szerint megváltott roboton kívül és annak ellenére tartoznak két napi kaszálással, ennek összegyűjtésével és Szirmabesenyőbe való szállításával, valamint ott kellő kazalba rakásával. Ezenfelül minden egyes jobbágy tartozik 50 köteg száraz sást szolgáltatni a szőlő kötözésére és ténylegesen 1200 kéve nádat levágni és összegyűjteni, nemkülönben tízezer gallyat, amit abroncs céljából a bognárok vágnak le a szirmabesenyői erdőkben, ugyanabba a faluba elszállítani, s végül minden egyes jobbágyasszony tartozik hat köteg kendert adni.