Tóth Péter: Két tanulmány és válogatott források Szirma történetéhez - Borsodi Levéltári Füzetek 43. (Miskolc, 2004)

FORRÁSOK

kend, jóval jó, holott nem, tehát admoneáltató méltóságos fél mind ezelőtt s eddig is okozott, úgy ennek utána is okozandó károknak költséggel és fáradsággal együtt lejendő megkeresésé­re és említett malomnak elvesztésére is mindennemű törvényes engedelmet fenntart magának. Datum Miskolcz, 23. Mártii, 1763. Tekintetes nemes Borsod vármegyének Ordinarius szolgabírája: Szőllősy Péter m. p. és esküttje: Fisser János m. p. [A külzeten:] Becsülletes zsidó Simon Lázárnak, úgy mint ne­mes Boldisár uraimék s cointeressatussi csabai jussának áren­dátorának ezen admonitoria adassék. SZIRMA A MINDSZENTI EGYHÁZ EGYHÁZLÁTOGATÁSI JEGYZŐKÖNYVÉBEN (1769) A XVI. szazadban reformátussá lett Szirmára csak a Rákóczi-szabad­ságharc után kezdtek katolikusok betelepedni nagyobb számiján, nem utolsósorban a földesúr Szirmayaknak köszönhetően, akik uradalmuk más településein is elősegítették a katolikus vallás terjedését. Nem lé­vén önálló temploma, Szirma a XVlll. században a mindszenti anya­egyház leányegyháza volt. Ennek megfelelően a mindszenti egyházlá­togatási jegyzőkönyvben táláljuk meg azokat az adatokat, amelyek az itteni katolikusok életére - de részben a más vallásúakéra is - vetnek fényt Forrás: Canonica, 322—338. p. [...] Szirma, Görömböly és Felsőzsolca leányegyházakban van­nak ezenkívül temetői a katolikusoknak, amelyek a falvakon kívül helyezkednek el, árkokkal vannak körülvéve és meg van-

Next

/
Oldalképek
Tartalom