Tóth Péter: Két tanulmány és válogatott források Szirma történetéhez - Borsodi Levéltári Füzetek 43. (Miskolc, 2004)

FORRÁSOK

víz nyomai vannak, míg Bába faluban azon a helyen, amelyet éppen ezért Örvényesnek mondanak, újra előjön az igazi medrében és mintegy elfáradva, lomha folyással halad előre, s nedvesíti Parasztbikk és Nemesbikk falucskák szántóföldjeit, amelyek közül emez a bal, amaz pedig a jobb partján települt. Innét a Tiszába folyik. A teljes folyása három mérföldet tesz ki, s jóllehet a legjobb szántóföldekkel rendelkező részt folyja keresztül vizével, legelsősorban mégis a malmokat szolgálja. Sohasem szárad ki ugyanis, s a tél hidegétől sem áll be. Öt malomnak van tehát a legnagyobb hasznára. Táplál halakat, de legnagyobb mértékben a rákoknak örvend. A vize tiszta, amíg a forrásoktól nem messze, a völgyön folyik keresztül; Csabán túl azonban attól a földtől kölcsönzi természetét, amelyen keresztülfolyik, mocsarassá válik és be van nőve náddal, amelyben nemcsak menyétek, hanem vidrák is, továbbá szarvasok és őzek rejtőznek.

5 (Különös rész, I. fejezet, III. szakasz) Szirma, az igen nevezetes Szirmay család szülőföldje a Hejő patakkal együtt keletre fekszik Csabától és mivel a földje mély és lágy, megtartja a patakot és csodálatra méltó módon vizes. Ezért csak silány földművelési mód jutott neki és az is csupán a szárazabb esztendőkben, amely máskor nem is enged egyebet, mint a szénakaszálást. Egész területét ugyanis nem borítja más, mint nád és kiáradt víz. Maga a falucska is gyakran elmerül a nád és a sás között. Valaha talán nagyobb volt, de ma alig 5 A kéziratnak a megye részéről kiküldött bírálói annyi megjegyzést fűztek a részlethez, hogy Mályi már nem puszta, hanem falu, illetve, hogy a területnek a nagyobb mértékű betelepedése miatt már sem szarvasok, sem őzek nem találhatóak itt, ellenben vannak fehér színű menyetek. Megjegyezték még, hogy a Hejö „szárazabb esztendőkben azonban nem érkezik el a Tiszához, hanem Kürt puszta területén egyszerűen elenyészik".