Holopcev Péter - Irha Melinda: Eltanácsoltak. Miskolc - Hortobágy 1952-1953 - Borsodi Levéltári Füzetek 42. (Miskolc, 2003)

A „SZOCIÁLIS TÁBOR"

tervének kidolgozásáról" című dokumentuma az alábbiakban összegezte a helyzetet: A Tiszántúl meglévő természeti adottságai csak a természeti tényezők mélyreható megváltoztatásával biztosíthatnak továbbra is fokozott eredményeket. „Az eredmények fokozására népgazdaságunknak szüksége van, így a Tiszántúl természetátalakításának időszerűsége nem vitatható." A terület jellemzői: kedvezőtlen éghajlati és talajviszonyok, a szél és a víz nagyfokú talajpusztítása, kevés és rossz eloszlású csapadék miatti aszály, beteg és romlott talaj (szik, homok), az iparosítás nagyfokú hiánya, természeti kincsekben észlelhető szegénység. A Tiszántúl termelési, kulturális és egyéb vonalon is hazánk egyik legelmaradottabb része, holott ezen a területen él az ország politikai lakosságának haladottabb része. A Hortobágy területe: kb. 200.000 hold, a vízjárás okozta erózió a löszt elhordta, nagy kiterjedésű szikesek között gesztenyebarna mezőségi talaj található. A szikes területen a termőréteg csekély, szántóföldi kultúra céljára vagy egyáltalán nem, vagy csak igen csökkentett mértékben használható. Javítása költséges. A terület állattenyésztésre alkalmas. A talajszint tógazdaságok létesítését teszi lehetővé.

172 A szakvélemény alapján kár hozzákezdeni a természetátalakításhoz, de Magyarországon is be kell bizonyítani; a szocializmus építésében nincsenek leküzdhetetlen akadályok. Rákosi az előterjesztés elolvasása után a következő megjegyzést fűzte hozzá Hegedűsnek címezve: „A természetátalakítás döntő feltétele a mezőgazdaság szocialista átépítése. Milliós parasztgazdaságofnem lehet erdősávokkal, stb. átvágni."

173 1950-ben felülvizsgálták három állami gazdaság (Mezőhegyes, Bábolna és Hortobágy) gazdálkodását. A Hortobágyi Állami Gazdaságról a következőket állapították meg: 172 MOL. M-KS-276.Í. 74/29. 173 MOL. M-KS-276.L 74 /29-6.