Holopcev Péter - Irha Melinda: Eltanácsoltak. Miskolc - Hortobágy 1952-1953 - Borsodi Levéltári Füzetek 42. (Miskolc, 2003)

MISKOLC, A „BŰNÖS VÁROS" - „Eltanácsoltak"

nisták igényeit, húzta-halasztotta a népügyészség felállítását is. Végül márciusban a közellátás katasztrofális helyzetére hivatkozva támadásba lendült a baloldal és sikerült megbuktatnia a Nemzeti Bizottság elnökét.

94 Ettó'l kezdve már gyors ütemben, kommunista ellenőrzés mellett folytak az igazolások. 1946. májusáig felülvizsgáltak 35483 személyt, 207 fót állásvesztésre ítéltek, 552-t feddésben részesítettek, vagy alacsonyabb beosztásba helyeztek.

95 1945-1946-ban a pártoknak általában nem voltak konkrét elképzelései a közigazgatás megreformálásával kapcsolatban, de abban mindenki egyetértett, hogy változtatni kell a régi kereteken. A leghatározottabb célkitűzése az MKP-nak volt, ezt meg is valósította részben, a helyi önkormányzatokat vezető elsősorban politikai intézmények, a nemzeti bizottságok felállításával. A politikai harc nem tette lehetővé, hogy a még koalícióban lévő pártok kidolgozzanak egy új egységes közigazgatási rendszert, a pártközi tárgyalások nem vezettek eredményre. Az 1947-es választások után megalakult kormánynak volt ugyan közigazgatási reformterve, de annak kidolgozása csak 1948-ban indult meg, most már az MDP apparátusában. A jugoszláv fordulat itt is éreztette hatását, hiszen a különböző elképzelések ellenére végül 1950-ben a tanácsrendszer bevezetése valósult meg.

96 1950 májusában megjelent a helyi tanácsokról szóló törvény, júniusban már megalakultak a megyei tanácsok, október 22-én lezajlottak a tanácstagválasztások, november 8-án a helyi tanácsok alakuló ülései, november 30-án pedig megjelent az MDP KV Titkárság határozata a helyi tanácsok megszilárdításáról. Szinte a tanácsok megalakulásának pillanatától a Köz94 Nem bocsátották meg Kozma Ferencnek és még két kisgazda társának bizottsági tevékenységét, mindhárman a Hortobágyra kerültek a kitelepítéskor. 9

5 Kun L. 1971.: 95. p. Berémji S. 1987.: 68-98. pp.